Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)

Bárth Dániel: Szokás és hatalom. Egyházi törekvés a szőlőőrzés bácskai rendszabályozására a XVIII. század közepén

104 BARTH DÁNIEL A körülmények nem tették lehetővé, hogy elkezdje az oktatást. Amikor a plébános a vizitátor elé tárta sérelmeit, az élen szerepeltette az iskola hiányának tarthatatlan állapotát. Jelezte, hogy falubeli 137 fiú és 118 lány tanításának kérdése egyáltalán nem oldódott meg. A falu nem volt hajlandó kiadni a tanító bérét. Az illírek továbbra sem oldották meg a községi pásztorok felfogadásának feladatát, aminek következtében a gyerekek - különösen a fiúk - még mindig nagy számban töltötték idejüket az állatok és a szőlők őrzésével. Szloboda azt javasolta, hogy a küllődi szegény gyerekeknek meleg ruhára szánt ötven forintos adományt, amit az érsek azoknak utalt ki, akik a téli fagyok miatt nem tudták iskolába járni, költsék inkább tankönyvekre és katekizmusokra. Ezáltal talán jobban ösztönözhetők lennének a tanulásra.

89 Glaser gyorsan és erélyesen intézkedett. Meghagyta, hogy a jegyző három héten belül, mindenszentek napjáig költözzön ki az egykori iskola épületéből. A vizitátor elrendelte, hogy a határidő leteltének napján a kerületi esperes személyesen győződjön meg a parancs végrehajtásáról, és ha bármilyen holmit talál még a házban, dobassa ki az utca közepére. Glaser egyébként is neheztelt a jegyzőre, mivel az korábban nem mondott igazat, amikor azt állította, hogy a község a mészáros templommal szomszédos házát szánta iskolának. A jegyző hazugsága a falu színe előtt lepleződött le. A kanonok azt is utasításba adta, hogy mindenszentek napján a vecsernye után valamennyi iskolás gyerek processio keretében vonuljon át a tanító vezetése alatt a visszakapott iskolába. A bírák pedig ügyeljenek a tanító járadékának kellő időben történő kifizetésére. A gyerekeik iskolába és hittanra járatását elmulasztó szülők megfenyítésére a kanonok felújította Patachich Gábor érsek három évtizeddel azelőtti rendelkezését, miszerint a kötelességsértőknek egy garast kell fizetni a templom javára.

90 A falu és papja között az iskolaügy mellett az egyik leggyakoribb összeütközési terepet azok a kisebb-nagyobb horderejű események jelentették, amelyek során Szloboda önhatalmúlag, tehát a bírák közreműködése nélkül járt el bizonyos erkölcsi vétségek, kihágások ügyében. Mivel a káplán-plébános efféle eljárásai elsősorban a falubeli elöljárók részéről váltottak ki sérelmeket, az esetek többségét az ő előadásukban ismerjük. 1765 elején, amikor a küllődi bírák első alkalommal kérték az érsektől papjuk elmozdítását, a szőlőőrzés körüli botrány ismertetését követően a második pontban megemlítették, hogy az egyik helyi lakost, amiért az „megalapozott okból" megdorgálta feleségét, a káplán gonosztevők módjára a templom előtt büntette meg. A feleségét verő férfi megfenyítésének esete mellett egy bizonyos Nuber Péter nevű küllődi férfivel történet esetet is sérelmeztek, akit részegKÉLl.e. E. 16. kötet. 330. p. KÉL 1. e. E. 16. kötet. 334-335. p. KÉL 1. e. E. 16. kötet. 342-343. p.; KÉL 1. a. Visitatio Canonica (Statuta Generalia, 1738)