Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)

Bárth Dániel: Szokás és hatalom. Egyházi törekvés a szőlőőrzés bácskai rendszabályozására a XVIII. század közepén

SZOKÁS ÉS HATALOM 101 máshová, mert itt, ha így megy tovább, rövidesen éhen hal. A kanonok maga elé rendelte a falu elöljáróit, és felszólította őket, hogy mutassák be azt a kiváltságot, amely alapján a párbér és stóladíj fizetése alól mentességet élveznek. Mire a bírák nyilvánosan elismerték, hogy semmilyen efféle kiváltsággal nem rendelkeznek. Glaser ezután elrendezte és a jegyzőkönyvben rögzíttette a papi járandóság körüli kérdéseket. Meghagyta, hogy itt is vezessék be azt az egyes falvakban már jól működő rendszert, hogy a bírák az uradalmi illeték és árenda összegyűjtésekor egyszersmind a lecticale pénzbeli részét is beszedik, és a plébánosnak járó Összeget negyedévenként a község pénztárából kifizetik.

78 A kanonok határozata szerint a falubeliek az adott évben elmaradt járandóságokat mielőbb rendezni kötelesek. A következő évtől megszűnik az illírek és a németek között eddig fennállott fizetésbeli különbség, és mindenkire azonos feltételek vonatkoznak. Eszerint amennyiben a küllődiek továbbra sem utalnak ki egy egész, általuk megművelendő jobbágytelket a pap használatára, a harminc krajcár és a nagyobb mérő búza mellett minden házaspár fél nagyobb mérő zabból vagy árpából álló párbérrel fog tartozni. Ha kihasítják és megművelik az említett földet, a harminc krajcáron felül az említett gabonákból csak kisebb, egy illetve fél pozsonyi mérő mennyiséggel terhelődnek.

79 A rendelkezés alapján az özvegyek a párbér felével tartoztak, ám a házastársuk halálának évében mérlegelni kellett: ha az adott esztendő nagyobbik felében még élt az illető, akkor csak a következő évtől részesülnek kedvezményben.

8 Az immár közös tehernek számító deputatum és a stóladíjak tételei nem változtak. Viszont az 1763-ban Kalocsán megtartott Generalis Congregatio határozatára hivatkozva a kanonok elrendelte, hogy a 30 öl a tűzifát minden évben a húsvét és pünkösd közötti „dologtalan" időben, egyszerre szállítsák be a paplak udvarába, ahol egy esküdt mérje le és ellenőrizze, hogy megvan-e az előírt mennyiség.

81 A falu és papjának éveken át tartó anyagi vitái nyilvánvalóan összefüggésben álltak Szloboda Mátyás azon törekvéseivel, amelyek a hívek erkölcsi életének megreformálására irányultak. A huszonéves fejjel küllődre vezényelt káplán fiatalos nekibuzdulása csak az egyik lehetséges magyarázat arra a radikális, programszerű hivatástudatra, amely a falubeli működésének ideje alatt jellemezte. Konkrét adatokkal nehezen alátámasztható, de sejthető, hogy a különös ügybuzgalom hátterében a XVIII. század derekán kibontakozó egyházi felvilágosodás megújuló szellemisége áll, amelyből Szloboda már kalocsai szeminaristaként kivehette a részét az 1750-es évek második felében, és amely különösen az 1760-as évektől, Batthyány József érsek kalocsai működésétől érvényesült erőteljesen. E szellemiség kibontaKÉLl.e. E. 16. kötet. 331. p. KÉL I.e. E. 16. kötet. 344. p. KÉL I.e. E. 16. kötet. 342. p. KÉL 1. e. E. 16. kötet. 341-342. p. KÉL I.e. E. 16. kötet. 345. p. KÉL I.e. E. 16. kötet. 344. p.