Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)

Bárth Dániel: Szokás és hatalom. Egyházi törekvés a szőlőőrzés bácskai rendszabályozására a XVIII. század közepén

100 BARTH DÁNIEL dék igazságosságában. Annál inkább fájlalta viszont, hogy a falubeliek által árendált Godecseva puszta hetedköteles terményei után semmit sem kapott. Járulékos jövedelemként mindehhez még a vízkereszti házszentelés alkalmával befolyt adományok társultak. Más plébániákkal ellentétben itt nem juttattak egy jobbágytelket a papnak, úgyhogy sem földje, sem rétje sem volt, még olyan formában sem, hogy a saját költségén hasznosítsa azokat. Az ismertetett jövedelemlista azonban pusztán fikciónak tűnt mindaddig, amíg a küllődi káplán-plébános véget nem érő hadakozások által be nem hajtatta a szerződés szerint neki járó javakat. Az emlékezetes októberi vizitáció alkalmával Szloboda arról panaszkodott felettesének, hogy a folyó évben esedékes párbért nem kapta meg. A hívek ezenkívül 37 forint stóladíjjal tartoztak a papnak. A deputatumból is mindössze a szénát szolgáltatták be, de abban sem volt sok köszönet: a 6 ökrösszekér helyett mindössze ugyanannyi kis lovaskocsival hordtak be szénát a paplak udvarába. A késlekedésért és mulasztásokért elsősorban a falu elöljáróit terhelte a felelősség, hiszen az ő feladatuk lett volna a papi jövedelem nagy részének behajtása. A vizitátor meg is jegyezte a bírákról, hogy a templom és a plébánia javainak előmozdításában mindannyian szorgalmasabbak lehetnének: „communiter diligentiores esse possenf'. Ugyanakkor a hívek készségessége is hagyott kívánnivalót maga után, akiket az egyházlátogatási jegyzőkönyv ebből a szempontból hanyagnak, gondatlannak és késlekedőnek jellemzett. A plébános által a vizitációt vezető Glaser elé benyújtott panaszáradat 17 pontjának legalább a fele az anyagi kérdésekkel állt kapcsolatban. Szloboda többek között panaszt tett a deputatum és a lecticale elmaradásáról, a bírák hanyagságáról ezek begyűjtésével kapcsolatban, amelynek következtében arra kényszerül, hogy „koldus vagy pandúr módjára", szégyenletes veszekedések közepette saját maga járjon házról-házra a restanciák után. Ráadásul a bíró, a jegyző, a kisbírók és a szabadosok érthetetlen okból mentesnek tekintették magukat a papi járandóságok alól. Bizonytalanság mutatkozott az özvegyek párbérfizetési kötelezettsége körül is. A plébános sérelmezte, hogy a falubeli illírek igazságtalannak tartván a helyzetet vissza akarnak lépni a paptartást rögzítő eredeti kontraktustól mindaddig, amíg a kedvezményesebb helyzetben lévő németekkel hasonló szerződés nem köttetik. Jelezte, hogy különösen télen nagy károkat szenved az őt megillető tűzifa beszolgáltatásának elmaradása következtében.

75 Glaser Gábor igyekezett megnyugtatni a nélkülözésében és tehetetlenségében kétségbeesett papot, aki alázatosan könyörgött a vizitátornak, hogy helyezzék át KÉL 1. e. E. 16. kötet. 329-330. p. A pap évi jövedelme hozzávetőlegesen 353 forintot tett ki. -Jelentés..., 1971. (Id. 41. jegyzet). Egy 1774-ben készült plébániai jövedelem-összeírásban Küllőd esetében 392 forintot rögzítettek. - KÉL 1. a. Visitatio Canonica KÉL 1. e. E. 16. kötet. 329., 335-336. p. KÉL I.e. E. 16. kötet. 331. p. KÉL I.e. E. 16. kötet. 331. p. KÉL 1. e. E. 16. kötet. 334-336. p.