Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)
Archeológia - Wicker Erika–Kőhegyi Mihály: A katymári XVI–XVII. századi rác temető
64 A Baja-Zombor-Szabadka-Halas négyszögében, különösen annak déli részén sűrűsödő rác falvak közül az 1598-as szerződés nemcsak Katymárt, de annak közvetlen környékén három további települést is megemlít: Eszter Az 1198-1480 között több oklevél is említett falu pontos helyét nem ismerjük ugyan, de az biztosra vehető, hogy Borsód és Katymár között kell keresnünk 195 . Ezther az 1520-1521. évi tizedjegyzékben egy kerületben szerepel a következő falvakkal: Pathala, Katymár, Halmos, Vanna és Csomoklya . Úgy gondoljuk, az 1598-as első szerződés Istor települése, mely elnevezéssel ebben a formában máshol nem találkozunk, azonos lehet a Katymár melletti Eszterrel, bár régészeti leletek e feltételezést jelenleg még nem támasztják alá. Legyen (Lengyel) Pontosabban azonosítható a 2. szerződés Legyen faluja, melynek nevét 1323— 1489 között 39 oklevélben olvashatjuk. Eszter, Bókod, Patalaszentpéter, Bothalma és Katymár között feküdt, emlékét máig is élő határrész-név - Ólegyen - őrzi 197 . Neve „...bizonyára azért maradt fenn, mert a falu a török korban is lakott volt. 1504-re pusztává lett ugyan a magyar település", 1554-ben, 1570-ben és 1590-ben az újra benépesült falut a zombori nahijéhez sorolva tartják számon a defterek." 199 Legyen a XVI. század végén 18 adózó házból álló település volt. „Egy 80 éves itt született katona 1737-ben azt mondta, hogy Legyen a török alatt Buda bevételéig népes helység volt, és Borsod felé a Kamenyák-halom képezte a határt. [...] Midőn Borsod 1872-ben községgé lett, О-Légy en puszta is törvényesen hozzá csatoltatott. " a templom körüti temetőt, hanem azt, amelyik kinn volt a határban.[...] Az I767-es egyházlátogatás idején még mindig ez a messze fekvő temető volt használatban, amelyről azt mondja (a jegyzőkönyv - WE), hogy háromnegyed órányira van a községtől és hogy a temető régi, a török kivonulásának idejéből való. [...] Azt hiszem, ez a régi óalmási temető lehetett, melyet a község áttelepülése után továbbra is használnak. 1767-ben Batthyányi érsek végezte a kánoni látogatást, és még mindig a távol eső temető volt használatban. Éppen a távolság miatt nagyon el volt hanyagolva: nem volt kerítése, ezért: a jószág bejárt legelészni, sőt a csordapásztorok tüzet rakván, még a régi kereszteket is elégették. " UDVARDI József é.n. 72-73. KAPOCS Nándor - KŐHEGYI Mihály 1983. 61-63. 1VÁNY1 István 1907. V. 34. Egy 1880-as katonai térkép egymástól kb. 10-12 km távolságban két hasonló nevű pusztát is jelöl: Ólegyent Katymár alatt, Legyen pusztát pedig Borsod fölött, Bikity (Bókod) északi határában. IVÁNYI István 1909. II. 150.; - A hivatkozott szakirodalom Legyen rác települést az előbbivel azonosítja. IVÁNYI István 1909.11. 150. KAPOCS Nándor - KŐHEGYI Mihály 1983. 63-68. rVÁNYI István 1909. II. 150; IVÁNYI István 1907. IV. 64., 65-66. IVÁNYI István 1909. II. 150-151.
