Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)
Archeológia - Wicker Erika–Kőhegyi Mihály: A katymári XVI–XVII. századi rác temető
62 tet is jeleznek az ásatási dokumentációk, ezek azonban elvesztek. A 38. felnőtt sírban bőrszíj maradványát figyelték meg az ásatok. CSERÉPTÖREDÉKEK A SÍRFÖLDBEN A 97. melléklet nélküli, „meglepően széles", ácsolt koporsós felnőtt sír bontásakor Kőhegyi Mihály a sír földjében igen sok cseréptöredéket talált. A jelenséggel már más feltárásokon is találkozott: „Ezt tapasztaltam a Baja-Ferenciek udvara és a Sükösd-Ó Besnyő sírjainál is. E jelenség néprajzi felgyűjtése igen fontos lenne. " 184 Mindezek ismeretében ajánlatos a későbbi feltárások során fokozott figyelmet fordítani hasonló jelenségek megfigyelésére és dokumentálására. A KÖRNYÉK KÖZÉPKORI ÉS KORA-ÚJKORI TELEPÜLÉSEI A mai Katymár határában több Árpád- és középkori településről tudósítanak írásos források (térkép). Ezek közül kettő még a törökkor előtt elpusztult: Bá to r( d)egyház( a) A falu 1323-1400 között több oklevélben is szerepel, de pontos helyét nem ismerjük, feltételezhetően Borsód, Patalaszentpéter, Bothalma, Lengyel, Katymár és Eszter között feküdt. 185 Bothalma A Budhalma, Bochhalma néven is szereplő települést csak 1290-1334 közötti oklevelekből ismerjük 186 . Iványi szerint „...az oklevelekből világos, hogy Budhalma földrész Acha és Murgó között volt Gara mellett. Az első kettő még ismeretlen, de ha ezen Gara a mai Katymártól nyugatra levő Gorával azonosnak vehető, így valószínű, hogy Budhalma is Gara és a mai Katymár között lehetett. " 187 Olyan régészeti leletek, melyekkel e falvak pontos helyét azonosíthatnánk, egyelőre nem kerültek elő. A környék - és egész Észak-Bácska - területén levő település egy része azonban a török hódoltság alatt is tovább élt. Igaz, a lakosság döntő többsége elhagyta faluját, helyükbe azonban a XVI. század közepe táján új népesség költözik: a török elől menekülő rácok. írott forrásokból ismert településeik közül a Duna-Tisza közén eddig Almást {Bácsalmás-0 almás), Katymárt (Katymár-Tégiagy ár), MélyKŐHEGYI Mihály ásatási dokumentációja 1960. KJM RA 99.830 4. old. KAPOCS Nándor - KŐHEGYI Mihály 1983. 61-63. Iványi István Bátoregyházát - magyarázat nélkül Csataljától D-re helyezi. IVÁNYI István 1907. IV. 12. KAPOCS Nándor - KŐHEGYI Mihály 1983. 60-61. IVÁNYI István 1909.11.64.
