Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)

Archeológia - Wicker Erika–Kőhegyi Mihály: A katymári XVI–XVII. századi rác temető

46 gyanúmat, hogy ezek a fekete földdel kitöltődött lyuknyomok mégsem lehetnek ürgefuratok. Azt hiszem, a holttest fölé, a padkára helyezett karók ezek, melyekre valószínűleg valamilyen leplet terítettek, s csak azután földelték el a halottat. A tetemborító szerves anyagnak a fekete földben nyomát nem észleltem, vagy ez alkalommal nem vettem észre. " Rendkívül sajnálatos, hogy Zalotay ásatási dokumentációjában e jelenségek rajza nem szerepel, s annak leírása sem, hogy e „karólyukak" - melyek számát sem ismerjük, - egymástól milyen távolságban, s a váz helyzetéhez képest milyen magasságban voltak. Sajnálatos az is, hogy ezt a több évig tartó feltárás első nap­jaiban megfigyelt „karókonstrukciót" - akár a talaj nem megfelelő jellege, akár az ásatási megfigyelések hiányossága miatt - nem jelzik a későbbi katymári ásatási dokumentációk. Tekintve ugyanis, hogy valami egészen hasonló - vagy így is ma­gyarázható -jelenséget Belső-Ázsiában is dokumentáltak 94 , Zalotay megfigyeléseit nem lehet egyszerűen figyelmen kívül hagyni. SZEGELT ÉS ÁCSOLT KOPORSÓLÁDÁK A fából készült koporsóknak két változata volt használtban: a vasszegekkel összefogott és az ácsolt ládák 95 . Alakjukat illetően az ásatási megfigyelések nem szolgálnak adatokkal. A közeli Bácsalmás-óalmási temetőben merőleges oldalú, vízszintes tetejű ill. csúcsos fedelű koporsók egyaránt használatban voltak. Úgy gondoljuk, hasonló alakúak lehettek a katymári koporsóládák is. Vasszeges koporsók A mindössze 5 sírban (29. sír: 7 db, 44. sír: 4 db, 52. sír: 7 db, 53. sír: több db és 88. sír: 4 db) talált szegek általában négyszögletes átmetszetüek, fejük téglalap alakú, hosszuk 10-12 cm (10. kép 3-9). Néhány további sírban voltak olyan vas­tárgyak, melyek esetleg a koporsó lezárásával hozhatók kapcsolatba (45. sír: vas­kapocs és vaspecek, elvesztek; 1953/2. sír: koporsóvasalást jelez a sírleírás, el­veszett; 90. sír: vashegy-darab). A szegek a váz szintjén és felette is, fejnél, lábnál, olykor középen kerültek elő (VIII. tábla 2.). Sírrajzok és pontos leírások hiányában a ládák egykori alakja és ős­szállítási, zárási módjuk biztonsággal nem rekonstruálható. E koporsók legtöbbjé­nek famaradványait nem sikerült megfigyelni. Ennek okát Komáromy a következő­ZALOTAY Elemér 1952. 23. SVEN, Hedin é.n. II. 212. Elvileg nem zárhatjuk ki azt sem, hogy egyes koporsók faszegekkel voltak összefogva. WICKER Erika 1990. 39.; - Faszegek alkalmazására néprajzi adataink is vannak: Az asztalosinasok „...a koporsóhoz szükséges faszegek faragásán kezdték tanulni mesterségüket." KISS Lajos 1926. 28.; - A koporsók összeállításához „...facsapokat [...] és -feltehetően enyvet használtak. Végleges lezárásuk a végein két-két facsappal, s a koporsók nagyságától függően változó számú (egy-négy) kovácsoltvas szöggel történt. " BENCSIK János 1969-70. 444.

Next

/
Thumbnails
Contents