Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)
Etnográfia - Bihar Mária: Fóliás kertkultúra Kunszálláson
384 olaj- és szenes kályhákat, vegyes tüzelésű kazánokat. Ezek esetében nagyon kellett ügyelni arra, hogy a tűzveszélyességüket mérsékeljék. Ezeket a tüzelőberendezéseket és a meleg levegőt elvezető csöveket sokszor házilag állították össze, vagy ügyesebb falusi mesterek, kazánkovácsok készítették. Ma már alapvetően két különböző rendszer alapján működtetett fűtés a legelterjedtebb: a meleglevegő befúvatásos és a melegvíz keringetéses módszerű. Fűtőanyagul a vezetékes és tartályos gázt, illetve a szenet használják. Vegyes tüzelésű kazánok esetén pedig mindenféle éghető anyagot. A meleglevegő-befúvatásos fűtés lényege az, hogy a felfűtött kazán mögötti ventilátor forgó mozgása hatására jut el a meleg levegő a növényekhez. Ezt a fűtést ma már többnyire csak kiegészítő fűtésként használják, mivel erősen csökkenti a páratartalmat a fóliában, és nem melegíti fel megfelelő mértékben a talajt. A talaj felmelegítésére a melegvíz-keringetős fűtés sokkal alkalmasabb, mivel a melegvizes csövek a talajfelszínen vagy a talajba leásva futnak. Ez esetben az úgynevezett karborobotokkal fűtenek. A melegvizet keringető szivattyú mozgatja, de próbálkoznak olyan típusú fóliák építésével is, ahol ezt a gravitációs erő segítségével pótolják. A kezdetlegesebb fűtési módokra az volt a jellemző, hogy közvetlenül a fóliában kellett elhelyezni a fűtőberendezéseket a minél kisebb energiaveszteség érdekében, míg napjainkban már külön épületet, fűtőházat készítenek, innen fűtik a többi fóliát. A fóliázás „hőskorában" csak fáradtságos munkával megoldható fagyvédelem is egyszerűsödött azóta. Az állandó téli fagyveszély miatt nemigen aludhattak nyugodtan a gazdák, hiszen a szilveszterkor elvetett retek esetében szinte két-háromóránként ellenőrizni kellett, hogy a hőmérséklet függvényében mennyire fűtsenek. A most alkalmazott termosztátok hőérzékelői magasabb fűtési fokozatra kapcsolnak csökkenő hőmérséklet esetén. d, A fóliás telepek egyéb tartozékai A palántanevelésre is célszerű külön helyiséget kialakítani. Még régebben erre a célra üvegablakos melegágyakat használtak, ma már egy kisebb fólia-alagút vagy sátor is megfelel a célnak. Először gyephantban, majd tejfölös poharakban nevelték a palántákat. Ma már tőzegből, termőföldből, perlitből és trágyából palántanevelő kockákat készítenek egy gép segítségével. Ebbe kerül a csíráztatott vetőmag. Sokan használnak készen kapható gyapotból ill. kerámiagolyókból készült termesztő edényeket, amelyek kiküszöbölhetik a talajból származó kórokozók megjelenését. Mégis a legtöbben a palántanevelés szakértelmet és fokozott odafigyelést igénylő munkáját az erre specializálódott palántanevelőkre hagyják. Miután termelésre készen állnak a fóliák, fontos a munkaterek és raktárhelyiségek kialakítása. A raktárhelyiségben a karbantartáshoz szükséges szerszámok, permetszeres edények, kavaró kanalak, palántafúrók, ládák, szedő-vödrök, kapák,