Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)

Etnográfia - Bihar Mária: Fóliás kertkultúra Kunszálláson

380 V. FÓLIÁS GAZDÁLKODÓ TELEPEK ÉS FELÉPÍTÉSÜK KUNSZÁLLÁSON 1. A fóliás gazdálkodó telepek helye A fóliás munkák tere a fóliázás kialakulásának időszakában még szoros egységet alkotott a lakótérrel, a lakóházhoz tartozó udvarral, telekkel. Elengedhetetlenül szükséges volt ez, hiszen ekkor még jobbára az asszonyok vállán nyugovó gazdasági mód egyik alapja volt az állandó jelenlét. A gyesen lévő, állatokkal is bajlódó asszonyok számára ez úgy volt megoldható, ha úgymond „csak ki kellett szaladniuk és ránézni a fóliákra. " A gazdálkodási mód másodlagossága a gazdálkodásukban nem tette volna lehetővé a nagy távolságokat és az azok megtételéhez szükséges időveszteséget. Kunszálláson a házakhoz tartozó porták többsége meglehetősen nagy, számottevő területű hátsó kerttel rendelkeznek. Akik a község belterületén laktak, azok emiatt közvetlenül a házuk kertjébe állították fel az első fóliáikat. Akik külterületeken, tanyákon laktak, azok is a házuk mellé, a háztáji földjükre telepítették fóliás gazdaságukat. Később, ahogy a jelenség egyre elterjedtebbé vált, egyre nagyobb és egyre több fóliát állítottak, nem volt már elég a kert területe. Mivel a földvásárlásnak sem volt már akadálya, így egy-egy fóliás gazdának akár több fóliás telephelye is lehetett a falu különböző részein. Ekkor már sok esetben szükségszerűen különvált a lakó és munkaterület egymásmellettisége, egysége. Sokan vettek kisebb, rossz állapotú tanyát, ami mellé fölépítették fóliáikat. Ezekben az esetekben a tanya biztosította a raktározást és a fedett helyen való munkavégzést. A fóliás-telepek kikerültek a falu közvetlen határába, ahol a területi terjeszkedésnek már nem volt különösebb akadálya, de még megoldható volt a fóliák felügyelete és védelme, a szükséges vízmennyiség és az áram biztosítása. Ennek a távolságnak következménye lett az állandó napi ingázás a fóliák között. A védelem érdekében plusz munkaerő és eszközök alkalmazása vált szükségessé. Ezt kiküszöbölendő nem egy esetben előfordult, hogy a fóliázok kiköltöztek a fóliáikhoz a falu szélére, tanyás területekre. Amennyiben ez nem valósult meg, nagyban számítottak a környékben lakók segítségére. Egy-egy jó porta szomszéd, aki a bajban telefonált, értesítette a tulajdonost, aranyat ért. Jutalma minden egyes zöldségszüretből kóstoló volt. 2. A fóliás telephelyek létrehozása a, A hely kiválasztása, kijelölése Ma már, akik fóliát szeretnének állítani földjükre, sok esetben a mezőgazdasági kutató intézetekhez, laborokhoz fordulnak. A beadott talajminták vízmegtartó képességének, ásványi és szerves anyag tartalmának elemzése után jelölik ki a fóliák pontos helyét. Régebben a több évtizedes megfigyelések, a gazdasági