Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)
Etnográfia - Bihar Mária: Fóliás kertkultúra Kunszálláson
366 kultúra hatását sem. Mindezek következtében a zöldségtermesztés az 1920-as években a hajdani szőlőskertek helyén indult virágzásnak, a legjobb földeken, a városhoz közel, amely piacot és szállítási lehetőséget biztosított. A kifelé húzódó belterjes szőlőkultúra helyére egy még belterjesebb kertkultúra, a zöldségtermesztés lépett. 28 A zöldségtermesztés nagyarányú kibontakozásában az agrárszegénység kapott vezető szerepet, mint a zöldséges tanyák bérlője, feles művelője. Kertészeti növények termesztése a tőkés termelés előretörése idején Für Lajos szerint négy típusba sorolható. 29 1. A falusi és városi beltelekhez kapcsolódó kiskertekben félig öntözéses, félig száraz módon. 2. Köztes növényként, száraz módon. Ezekre a gazdaságokra az önellátás és csak alkalmi piacra termelés jellemző. 3. Szántóföldön száraz módon. 4. Bolgár és német hatásra öntözéses rendszerben, kisebb területen, de intenzív módon. Ezekre a gazdaságokra a piacra irányuló árutermelés volt a jellemző. „Gyökeresen különbözött valamennyi tanyatípustól az öntözéses rendszerű kertészeti tanya. 30 Ezen a tanyán a termelés, az üzemvitel kizárólag a kertészeti kultúrákra hagyatkozott, jellegét tekintve akár szakosodott, vagy monokultúrás tanyának is nevezhető. " 1 Ugyanilyen módon, bár kisebb mértékben lejátszódó tanyásodás ment végbe a Kiskunfélegyháza és Kiskunmajsa városokhoz tartozó területen is. 32 Elsősorban a szegényebb, szinte nincstelen, a redempcióban kellőképpen részt vállalni nem tudó családok költöztek ki a Ringhegy, Feketeerdő, Halesz, Alsó- és Felsőgalambos, Veréb nevű határrészekre, népesítették be a felparcellázott pusztát, szőlőműveléssel foglalkozva. A XX. század első évtizedeiben, mikor szükséges lett volna a szőlők újratelepítése, az itt lakók közül sokan úgy döntöttek, hogy inkább a kevesebb befektetéssel járó kertészkedésre állnak át. Azt már eddig is tapasztalták, hogy a talaj és az éghajlat rendkívül kedvező a dohány- és zöldségtermesztésre, különösen a reteknek, amit eddig a szőlőben köztes művelésben termeltek. így hamarosan virágzó, Kecskemét és Pest piacait is meghódító, intenzív primőrzöldség-termesztés indult útjára a területről. A bugaci út mentén elterülő Alsó- és Felsőgalambos ill. Veréb 27 FÜR Lajos 1983. 87. 28 FÜR Lajos 1980. 216-271. 29 FÜR Lajos 1983. 88. 30 FÜR Lajos 1983. 89. 31 BÁRTH János jelenlegi tanyatípus megállapításaiban ismét külön kategóriába sorolja a gazdálkodó, kertészkedő telephelyül szolgáló tanyákat. SZAB konferencia 2000. Szeged. 32 RÁCZ István 1980. 97-148.
