Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)

Etnográfia - Juhász Antal: Bócsa

315 Bocsa önállósulása után a gyorsan népesedő Zöldhalom pusztán a római katolikus egyház 1908-1910 táján építtette a község harmadik elemi népiskoláját. A kalocsai egyházmegye későbbi sematizmusából tudjuk, hogy az 1908-ban létesített épület­ben 13,5 méter hosszú, 6 méter szeles oratórium (imaterem) készült. 82 Az egyszerű oltárral és a szentmise más kellékeivel felszerelt helyiséget szétnyitható és össze­csukható deszkatáblával választották el a tanteremtől. Az ilyen, tanításra és misé­zésre is alkalmas külterületi épületet iskolakápolnának nevezték. Zöldhalom a solt­vadkerti plébánia filiája volt, ahol 1911-ben 418 római katolikus lakost vettek számba. Az iskolában 1971-ben, a soltvadkerti diákotthon megnyitásakor szüntet­ték meg a tanítást. Kisbócsán a gyermekek hosszú időn át egy parasztházban sajátították el az írás-olvasás-számolás tudományát. E határrészen 1924-ben épült egy tantermes, két szoba-konyha-kamrás tanítói lakással ellátott állami iskola. 1942/43-ban 66 tanulója volt. Az iskolák „körzetesítése" után külföldi állampolgár vásárolta meg. Az 1930-as években három elemi népiskola nyílt Bocsa határában. A Beniczky­iskolát a volt földbirtokos majorjának lakóépületéből alakították ki: egy tanterem és tanítói lakás volt benne. 1947/48-ban 22 alsó tagozatos és négy ötödik osztályos tanulója volt. Mivel közel esett a kiépülő faluhoz, már 1964-ben bezárták a kapuját. 1978-tól ott működött a Szőlőskert Szakszövetkezet irodája, a szövetkezet feloszlása után pedig eladták. Klebelsberg Kuno kultuszminiszter iskolaépítési programja keretében, a har­mincas évek elején épült a bagibócsai elemi iskola. Két tágas tanterem és három szobás tanítói lakás készült benne. 1947-ben 67 tanulója volt. 1956-ban a tanulók száma annyira megszaporodott, hogy szükségessé vált egy tanterem hozzáépítése. A „szövetkezetesítési" kampány után a tanyákról sok család elköltözött, emiatt a tanulólétszám igen visszaesett, de ebben az iskolában a belterületi tanyai kollégium felépültéig (1976) folyamatos volt a tanítás. A sűrűn lakott Gáspársoron is az 1930-as években épült egy tantermes elemi népiskola. A faluhoz közeli fekvése miatt már a hatvanas évek első felében bezár­ták és 1965 körül elbontották. Zöldhalmon és Bagibócsán az 1950-es évek közepére oly mértékben megnőtt a tanköteles korú gyermekek száma, hogy a két iskolában nem tudták elhelyezni őket. Új iskola a volt Abonyi-major egyik épületéből 1955-ben készült. Az Abonyi­birtok kisajátítása után a major az Erdőgazdaság tulajdonába került és raktárnak használt épületből alakították ki az iskola tantermét, szertárát. Tanítói lakás nem készült, így a tanítónak a major volt cselédházában adtak lakást. A felső tagozatos oktatást 1960-ban, az alsó tagozatát 1968-ban szüntették meg, és a tanyai gyerme­keket évekig „iskolabusz" vitte a falusi iskolába. Schematismus Colocensis et Bacsiensis ad annum Christi 1911. Colocae, 1911. 47.

Next

/
Thumbnails
Contents