Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)

Etnográfia - Juhász Antal: Bócsa

282 A bevezető sorokban említettük, hogy az 1910. évi népszámlálás Kisbócsa, Nagybócsa és Zöldhalom népességét tünteti föl. Az 1920. évi népszámlálás statisztikája az első, amely jelöli a kisebb határrészek, dűlők népességét: Puszta, telep Jelenlevő Vallás egyéb lakosság római görög reforágostai izraelita egyéb külterület katolikus katolikus mátus evangélikus Nagybócsa 642 408 81 147 6 Kisbócsa 562 304 1 39 192 26 Fischerbócsa 609 520 2 31 56 Zöldhalom 582 489 38 50 5 Kiskútsarok 172 78 23 71 Bagibócsa 266 198 1 15 52 Összesen: 2833 1997 4 227 568 6 31 1910-ben 3042 ember élt Bocsa határában. Látható, hogy az első világháború súlyos emberveszteségét és az 1918-as spanyolnátha járvány áldozatait a természetes szaporodás sem ellensúlyozta: a népesség 209 fővel csökkent. A legnépesebb határrész Nagybócsa, a legsűrűbben lakott viszont a kisebb területű de 1903-tól gyorsan népesedő Fischerbócsa volt. Az 1930. évi népszámlálási statisztika részletezőbb kimutatást közöl az ún. külterületi lakosságról, ám más dűlők szerinti megoszlásban; emiatt a benepesedés, tanyásodás szemszögéből az 1920. évivel nehezen összevethető: Határrész, dűlő Jelenlévő népesség Vallás Jelenlévő népesség római katolikus református evangélikus egyéb Bagibócsa 303 260 6 31 6 Hegyes 333 229 49 51 4 Kalocsai rész 342 114 23 188 17 Kisbócsa 503 269 54 173 7 Nagybócsa 364 214 17 133 Szentimre-Bócsa (Fischer-Bócsa) 851 705 74 69 3 Tölösi dűlő 403 269 38 91 5 Zöldhalom 529 475 30 22 2 Összesen: 3628 2535 291 758 44 Az 1920. évi népszámlálás. Első rész. MSK Új sor. 69. 1923. 206. Az 1930. évi népszámlálás. MSK Új sor. 83. 1932. 365.