Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)

História - Janó Ákos: Egészségügyi viszonyok a gyermekhalandóság Szankon a XIX. században

248 Vérhas ellen jó volt, ha a megszáradt vadgesztenyét megtörték és teának megfőzték. Egy-két kávés kanállal adtak belőle a gyereknek naponta háromszor, míg az meg nem kötötte a hasát. Vérhasra és hasmenésre is használtak lósóska teát, amit a növény magvából főztek. Egy gyereknek kinyílt a végbele, állandóan jött belőle az ürülék: vérhasban volt. Gyógyítására tíz üvegbe forró vizet öntöttek, ötöt éjszakára egyik, a többit másik oldalához tették, csak ettől tudott a gyerek aludni. A következő éjszakára ezt ismételték, s a gyerek jobban lett. Vesebaj ellen cindrótból főztek teát és azt reggel „éhomra" itatták a beteggel. Mint láttuk, az elhalálozások okát az anyakönyvi bejegyzések nem mindig határozták meg, s a betegségek felismerése sok esetben külső jelek alapján történt, s az nem is volt mindig következetes. Pájer János apa, aki 1876. I. 5-én halt meg, betegségével valószínűleg megfertőzte három gyermekét, akik I. 28-án tüdővész, II. 8-án sinlödés, II. 11-én torokgyulladás „diagnózissal" kerültek bejegyzésre a halálozási anyakönyvbe. Petró Sándor és testvére Terézia két nap eltéréssel halt meg gyengeség, illetve tífusz megállapításával. Segesvári Sándor „nehéznyavalyája" és testvére Eszter „hurutja" feltehetően különböző betegségeket takar. A sinlödés valószínűleg lesoványodást, alultápláltságot, vitamin-hiányt jelent, ami a tüdővésszel (TBC-vel) járhatott együtt. A torokgyulladás, toroklob (diftéria), valamint a torokgyík és difteritisz talán ugyanazon betegségek megjelölései, de utóbbi fertőző lehet. A gyengeség vérszegénységre, sápkóros állapotra utal. A tüdőlob és tüdőgyulladás alatt ugyanazon betegséget érthették. Gyakran előfordul a rángás és görcs az epilepszia vagy agyhártyagyulladás megnevezésére (eclampsia), ami magas lázzal járt. Általában nem volt halálos a hurut (bronchitisz) és a bélhurut. A hasmenés szalmonella vagy kolera fertőzésre utalhat. A gyermekaszály valamilyen betegséggel kapcsolatos kiszáradás folyamatát jelzi. A nehéznyavalya kifejezésre konkrét magyarázatot ma már aligha kaphatunk. A legveszélyesebb, s egyben fertőző betegségek voltak a tífusz, a himlő, a vöröshimlő (rózsahimlő) és a vörheny (skarlát), amelyek sok áldozatot szedtek.