Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)
História - Bánkiné Molnár Erzsébet: A redimált föld sajátosságai Kunszentmiklóson
217 A tulajdon területének pontosítása a járulékokat maguk után vonó tőkeföldeknél nyert kiemelt jelentőséget. Ezért nem egyszerűen valamennyi lécalja szántót kínál az eladó, hanem pl. „egy lécz allya szántót minden hozzátartozóval, az eddig kiosztottakkal és az ezután kiosztandokkal". Például: Sinka István egy léc földjét minden ahhoz tartozó kaszálókkal árulta, kivéve abból a ns. Maár Mihálynak még az apja által eladott hármas osztályt. Duzmath Mihály testvérének Ferencnek adta el orgoványi szántóját „minden használható részivel" de a föld még tíz évig Mózes András izsáki lakos árendájába volt. A 750 forintos vételárat kifizető testvér csak az árendás idő letelte után vehette birtokba a szántót. Még így is megvásárolta. A földkönyvben 1814-ben Duzmath Ferenc nevéhez jegyezték be mint örök tulajdont. A földszerzés a megélhetés biztosítása mellett eszköz volt a redemptusi előjogok megszerzéséhez, illetve megtartásához. Ha a szántóföld tulajdoni része nem érte el az egy léc nagyságot, az a redemptusi jogokat veszélyeztette. Ezért a földet minden erővel igyekezetek a család tulajdonában megtartani. 1750 utáni csak nagyon keveseknek sikerült redemptusi jogot szerezni. Közülük Beliczai György példáján mutatom be, hogyan szerzett redemptus jogot földvásárlással. Beliczai György az 1814-es Liber Fundi tanúsága szerint nem tartozott az eredeti redimálók közé. Első két léc földjét a kerekegyházi határrészből vásárolta a földváltó ifj. Szabó Jánostól, de ezt valamilyen okból a hozzájáró szanki portioval együtt átadta Baski Jánosnak. Baski ezt a parcellát végrendeletében második feleségének Gellért Ilonának hagyta örökül. Amikor Baski János halála után Gellért Ilona férjhez ment Keresztes Jánoshoz, az előző férje által reá hagyott kerekegyházi földet a szanki portioval együtt örökösen eladta Beliczai Györgynek. Az immár öröktulajdonú két léc földdel redemptussá vált Beliczai tovább gyarapította a birtokot és Pasci Mihálytól megvásárolt további két léc földet a hozzá tartozó szanki résszel. Harmadik földvásárlása orgoványi tanyaföld volt, amit Nagy Józseftől vett meg szanki portioval kiegészítve. Megvásárolt földbirtokán két fia, György és Mihály egyenlően osztozott. Nekik személyenként két léc kerekegyházi, 31 fi 37 Vi dénár árú szanki földtulajdon jutott. A két redemptus Beliczai fiú földjét tehát apjuk ifj. Szabó János, Pasci Mihály és Nagy János redimált földjéből vásárolta meg. 20 A redemptussá válás másik útja a beházasodással történt földszerzés volt. Erre példa Almási Ferenc esete, aki Rugai Juditot vette feleségül. A felségül vett Judit apja Rugai Mihály kétszer egy-egy léc földet vásárolt, amit az 1814-es földkönyvben már Almási Ferenc nevéhez jegyeztek be. 21 BKML. V. 301. g. № 154/1814. BKML. V. 301. g. № 150/1814.
