Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)

História - Bánkiné Molnár Erzsébet: A redimált föld sajátosságai Kunszentmiklóson

210 Betáblázási könyvek vezetését csak sokkal később az 1840: 21. te. írta elő, s ettől az a földkönyv tartozéka lett. A császári nyílt parancsra 1855-ben elkészített kataszteri telekkönyvekig a földkönyvek voltak a földtulajdonlás és földbirtoklás legfontosabb dokumentumai. A Jászkun Kerület településein a Líber Fundik több mint egy évszázaddal megelőzték az osztrák rendszerű telekkönyvezést. A legkorábbi köteteket 1745-től vezették, egyes jászkun helységekben a redempciós kölcsönök teljes kifizetése után készült el a birtokterületet is rögzítő földkönyv. Új Líber Fundi írására adott okot, ha tagosítást hajtottak végre, esetleg egy-egy határrészt birtokba adtak tőkeföldnek, vagy ha katasztrófa következtében elpusztult az előző Líber Fundi. Kunszentmiklóson 1746—1817-ig terjedően történtek bejegyzések az 1990-es években előkerült Líber Fundiba. A földkönyv minden oldala külön sorszámon egy-egy birtokos tulajdonlását és a bekövetkezett tulajdoni változásokat tartalmazza. A birtokos neve után feljegyezték mikor mérték ki számára a földet és az hány redempciós forint és dénár értékű volt, mikor történt a kifizetés. A törzsbirtok adatait követően beírták a változásokat, az eladásokat, a vásárlásokat és az örökséggel történt gyarapodást vagy fogyást. A Líber Fundi minden oldalát külön-külön hitelesítette a főbíró és a nótárius. Éppen a hitelesítési mód bizonyítja, hogy a földkönyvet folyamatosan vezették. Az állandóságot és az azonos szempontok megtartását a készítő személye garantálta, ő Rajkó István nótárius volt.

7 Minden „tulajdoni lapon" szerepel az aláírása az éppen hivatalban levő aktuális főbíró neve mellett. Maga a kötet egyszerre készült és köttetett össze, nincsenek betoldások, mellérendelt lapok s a kitöltendő rovatokat azokon a lapokon is bevonalazták, ahová később mégsem írtak semmit. A földkönyvben a 191-es sorszámig a redempciókor földet váltottak lapjai találhatók. A 192-es számú tulajdoni lapra már olyan új birtokost írtak be, aki földtulajdonát örökölte. Az utolsó számozott tulajdoni lap Tóth Ilona 247-es számú lapja. Ide azt jegyezték fel, hogy Tóth András, Tóth Ilona házastársa, egy léc földet örökített a hozzá tartozó Szánkkal (szanki pusztarésszel) feleségének. Azok, akik nem a redempciókor hanem később, akár örökség, akár vétel által váltak tulajdonossá, mint új birtokosok külön sorszámot és tulajdoni lapot kaptak. Az így elkészült birtoklapról minden esetben visszautalnak az eredeti földváltó, vagy az eladó sorszámára. A sorszám alapján pedig pontosan ellenőrizhető, esetleg tovább követhető a kérdéses földtulajdonlás előzménye. A kunszentmiklósi Líber Fundi sajátossága, hogy az egyéni birtoklapokat követően listás nyilvántartó rendszerben bejegyezték az orgoványi és kerekegyházi közföldekből 1817-ben árverésen eladott parcellák adatait. 6 JNKSZML. [Jász-Nagykun-Szolnok megyei Önkormányzat Levéltára] JK. ir. [Jászkun Kerület iratai] Kunszentmiklósi Líber Fundi; lásd Kunszentmárton iratai 755. Rsz. 7 Rajkó István több mint negyven évig töltötte be a nótáriusi hivatalt.