Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)

História - Molnár Antal: A török kori Kecskemét ferences krónikása: Bláhó Vince (1725–1785)

193 FÜGGELÉK BLAHÓ VINCE LEVELE KAPRINAI ISTVÁNNAK Eger, 1775. január 15. ELTE EKK Tudóslevelezés Nr. 54. A címzett által Blahónak megküldött csonka Pápai-Páriz-kötet (Rudus redivivum) újjáélesztette kettejük barátságát, amelyet Blahó Kaprinai hosszú hall­gatása miatt már kihunytnak hitt. Köszöni az ajándékot, de ha alábbi kérését telje­síti, örökké hálás lesz neki. 1772 novemberében, a kecskeméti plébániának a világi papság részére történő átadásakor beszédet tartott a népnek és a plébánosnak, hogy bemutassa a szerzeteseknek a régi, paphiányos időben szerzett érdemeit, akik a mai libertinusok állításaival szemben nem voltak tunya emberek. Művecskéjét jegyzetekkel ellátva ki akarta adni a műveltek számára. írását először a Helytartó­tanács által kijelölt cenzorok hagyták jóvá, majd a kéziratot Pozsonyból vissza­kapva Esterházy Károly egri püspökhöz ment jóváhagyás végett. A főpap által ki­jelölt két kanonok: Major József Szentírás-professzor és Batthyány Ignác nagyprépost, sőt maga a püspök, aki szintén napokig magánál tartotta a kéziratot, sem talált benne kivetnivalót. Batthyány és a püspök ösztönzésére még a váci püs­pöki szentszéknek is megküldte, de ez is jóváhagyta. Ezután visszavitte Batthyá­nynak a kéziratot, aki engedélyezte a kiadást, ő pedig átadta a nyomdának a kéz­iratot. Már a harmadik ívet szedték, amikor megjelent Egerben Erdélyi József kecskeméti plébános, és többek között a nyomdát is meglátogatta. Látva a kiadandó anyagot, rávette a püspököt, hogy rendelje el a munka felfüggesztését. Talán attól félt, hogy a békeidőben megszerzett plébánost tiszt dicsőségét a nehéz időkben helytállók dicsérete kisebbíteni fogja. A püspöknek is eszébe juthatott, hogy egy­házmegyéjében a háborúban éppúgy mint békében lelkészkedő szerzeteseket las­sanként világi papokkal váltsa fel. Hiába kérte több ízben a püspököt a tilalom fel­oldására, a főpap nem engedte, hogy egyházmegyéjében a beszéd megjelenjen, ugyanakkor nem volt ellenére, ha az egyházmegyén kívül megjelenik. Viszont erről december 23-án hiába kért aláírt tanúsítványt. Szorult helyzetében nyomdát, illetve a kiadást gondozó (az új cenzori jóváhagyást megszerző és a sajtóhibákat javító) személyt kezdett keresni. A legalkalmasabbnak a feladatra Kaprinait találta, a ki­adáshoz pedig a legmegfelelőbb Nagyszombat lenne. Nagyon kéri a címzettet, vál­lalja el a munkát. Reménykedve küldi a művét. A cenzoroknak csak annyit mond­jon, hogy Pozsonyban és Egerben már jóváhagyták, a szerző pedig az elérhetőbb ár és a jobb minőség miatt választott nagyszombati nyomdát, illetve a nyomtatás színvonala érdekében Kaprinai alaposságában bízik. Megkönnyíti az ügy elintézé­sét, ha nem tudnak az előzményekről. A nyomtatással kapcsolatos gyakorlati kéré­seit ismerteti. 55 rénes forintot már kifizetett Egerben, várja a becslést: elegendő-e

Next

/
Thumbnails
Contents