Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)
História - Molnár Antal: A török kori Kecskemét ferences krónikása: Bláhó Vince (1725–1785)
191 örömmel teszik, és csak arra kérik utódukat, hogy eredményeiket őrizze meg és becsülje meg a barátokat. A beszédet Blahó alapos jegyzetapparátussal látta el, ahol bőven idézte a reformáció és ellenreformáció korát tárgyaló magyar és külföldi történetírókat, a felhasznált kéziratokat és szóbeli értesüléseket, sőt olykor egyéb történeti kérdéseket (így a reformáció megjelenését és elágazásait, vagy a Káldy-féle Biblia-fordítás esetleges előzményeit) is részletesen tárgyalt. A függelékben a rendház levéltárában eredetiben vagy másolatban található iratok közül a tizenkét legfontosabbnak ítélt dokumentumot tette közzé az 1564-1709 közötti időszakból, amelyek a Szent Miklós templomra, a ferencesek megtelepedésére, illetve török kori működésük és helytállásuk történetére vonatkoznak. 95 A főpapok és a ferencesek ellentmondásos kapcsolatait, illetve az egyházi cenzúrának a rendi történetírással kapcsolatos fenntartásait Blahó beszédének kiadástörténete minden eddiginél élesebben világítja meg. A beszéd 1772. november 8-án hangzott el a kecskeméti Szent Miklós templomban. Blahó saját állítása szerint korának „libertinusai" számára kívánta ezzel bizonyítani a ferencesek elleni vádak alaptalanságát. A müveit közönség számára jegyzetekkel sajtó alá rendezte, majd Pozsonyba küldte, ahol a Helytartótanács cenzorai engedélyezték a kiadását. Ezt követően (okulva a Fridrich könyve körüli botrányokból) Esterházy Károly egri püspöktől kért engedélyt a kiadásra, aki Batthyány Ignác nagypréposttal és Major József teológiai tanárral nézetté át a művet, sőt ő maga is elolvasta, és ez alapján jóváhagyta a közlését. Esterházy ösztönzésére a kecskeméti plébánia felett főpásztori joghatóságot gyakorló váci püspökséget is felkereste, de ott sem látták akadályát az írás megjelenésének. Végül Batthyány Ignác cenzori engedélyével Egerben hozzáláttak a nyomtatáshoz. Már a harmadik ívet szedték, amikor az Egerbe látogató Erdélyi József kecskeméti plébános rávette az egri püspököt, hogy rendelje el a munka felfüggesztését, aki eleget is tett a kérésnek. Blahó szerint ennek egyértelmű oka a szerzetesi lelkipásztorkodás elleni intézkedések és a beszéd tartalma közötti ellentmondásban keresendő. Esterházynak ugyan nem volt ellenére, hogy a beszéd egyházmegyéjén kívül napvilágot lásson, de erről igazolást már nem volt hajlandó adni. Blahó szorult helyzetében a régi barátot, Kaprinai Istvánt kérte meg, hogy művét Nagyszombatban 350 példányban adassa ki. Az évtizedeket levéltári és könyvtári kutatással töltő Blahónak nyilván nagyon fontos volt, hogy legalább ez az „álcázott" történeti munkája megjelenjen, ezért nagyon számított Kaprinai segítőkészségére, és külön kérte: a további bonyodalmak A Blahó beszédében közölt, majd a későbbi történetírók által Blahó nyomán bőségesen idézett vagy újból kiadott iratok ma is a kecskeméti rendháznak a MFL-ban őrzött levéltárában találhatók.
