Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)
História - Molnár Antal: A török kori Kecskemét ferences krónikása: Bláhó Vince (1725–1785)
180 számos történeti adathoz jutott a pataki ferencesekről. 49 Az evangélikus Cornides Dánieltől Balthasar Kerchelich zágrábi egyházmegye-történetét és ferences vonatkozású okiratokat kapott, cserébe feliratgyűjteményének másolatát küldte meg neki. 50 Szirmay Antal Sátoraljaújhelyről küldött neki okmánymásolatokat, 51 Kollár Ádám Ferenc bécsi udvari könyvtárostól a ferencesek XVI-XVII. századi történetének néhány kérdésében kért felvilágosítást. 52 A híres debreceni református orvosdoktorral, Weszprémi Istvánnal és barátjával, a régiséggyűjtő patikárius Kazzay Sámuellel szintén éveken át csereberélt könyveket és adatokat. Blahó ferences kéziratokat és régi ritka nyomtatványokat, Weszprémi műveit, Pápai Páriz Ferenc Rudus redivivum című egyháztörténetét, Antonio de Guevara Horologium principumának magyar fordítását (Graz, 1610) kérte Debrecenből. Emellett több bibliográfiai kérdésben fordult a két régiségbúvárhoz, akik mindig nagyon készségesen álltak a ferences barát rendelkezésére, és a debreceni gvárdián közvetítésével juttatták el küldeményeiket a kassai kolostorba. Kazzay még egy Horologium principum kötetet is próbált szerezni Blahonak, csakhogy attól tulajdonosa, egy debreceni szenátor nem akart megválni, ugyanis a példány egykor Bethlen Gábor tulajdona volt. Cserébe Blahó a kecskeméti prédikációjából küldött Debrecenbe, illetve Weszprémi számos kérésének nézett utána: kinyomozta a ránki keserűvizről írott értekezés szerzőjének kilétét (Benkő Sámuel), vagy éppen régi liturgikus könyvek orvostörténeti adatait gyűjtötte ki. Weszprémi nemcsak az orvosló ferencesekről kért további információkat, hanem egyéb értekezéseihez is számított Blahó segítségére: tudós nőkről készülő munkájához, a magyar királyok christianissimus címéről vagy a középkori magyar Biblia-fordításokról írandó tanulmányaihoz is Blahóhoz fordult további eligazításért. 53 A katolikus pap és a protestáns tudósok közötti levélváltás során a felekezeti különbség nem került szóba. Blahó csupán egyszer, a kecskeméti prédikáció megküldésekor szabadkozott Kazzay előtt: „Gyenge erőm szerént védelmeztem abban a tős, gyökeres, közönséges, azért is üdvösséges hitet; kívánom, hogy senkinek szíve az által meg ne sértődgyön egyébképpen..." 54 A fenti példák ellenére szakmai kérdésekben is leginkább katolikus, főként pedig ferences és jezsuita (illetve exjezsuita) történetírókkal levelezett. A piarista Koppi Károly, a kolozsvári akadémia történelemtanára okleveleket küldött neki, a szintén piarista Hajós Gáspár pedig a szkíta írásról készülő munkájához kért tőle Útjáról feljegyzést készített (Itineris Cassovia Uj-helyinum et Patakinum instituti 1764. 31. sept, consignatio), amely a levelezése mellett található a MFL-ban. Cornides Dániel Blahonak, Szeben, 1773. július 24., Bécs, 1773. szeptember 11., Bécs, 1773. november 30. Szirmay Antal Blahonak, Sátoraljaújhely, 1780. május 1. SOÓS István 2000. 194-195. Kazzay Sámuel Blahonak, Debrecen, 1779. január 20., Weszprémi István Blahonak, Debrecen, 1781. október 22., Debrecen, 1784. február 26. Blahó Weszprémihez és Kazzayhoz írott levelei (1778-1781): OSZKK Quart. Lat. 1980/11. fol. 33-43. OSZKK Quart. Lat. 1980/11. fol. 39v.