Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)

Archeológia - Bálint Marianna–Bató Szilvia: Kelebia régészeti topográfiája és településtörténete I.

135 gású, homokkal soványított, gyors korongon készült, vízszintesen kihajló peremtöredék és egy oldaltöredék, három vízszintes besimított árokkal. Árpád-kor (294); szürke-vörösbarna színű, homokkal, apró fehér kőzúzalékkal, apró kaviccsal soványított, kézi korongon készült cserépüst oldal- és T átmetszetű peremtöredékei; sárgásbarna, szürke színű, homokkal és apró kaviccsal soványított kézi korongon készült fazekak enyhén kihajló, erősen kihajló, vízszintesre levágott peremtöredékei és hasonló kidolgozású alj- és oldaltöredékek, némelyiken bekarcolt hullámvonal. Késő Arpád-kor (312): középszürke színű, homokkal, grafittal és apró kavicscsal soványított, gyors korongon készült bécsi edény erősen kihajló, lekerekített perem- és oldaltöredéke; sárgásfehér-szürke színű, homokkal és apró kaviccsal soványított, gyors korongon készült fazekak oldal töredékei és változatos: enyhén kihajló, tagolt, vízszintesen kihajló, ferde síkkal levágott peremtöredékei; vörösbarna színű, homokkal soványított, gyors korongon készült, finom kidolgozású, kiöntőcsöves korsó peremtöredéke, két vízszintes hornyolattal; szürkésbarna színű, homokkal és apró kaviccsal soványított fedőfogó. Késő középkor (32): vörösesbarna színű, homokkal soványított, gyors korongon készült kályhaszem peremtöredéke; fehér-sötétszürke színű, homokkal, apró kaviccsal, kaolinnal soványított, gyors korongon készült alj- és oldaltöredék, sárgásbarna-vörösesbarna színű, homokkal soványított, téglalap vagy piskóta átmetszetű szalagfül töredéke. 12. lelőhely (tlsz.: 807-132) A lelőhely a község ENy-i határában a Vasútföld-dűlőben, a Vasútföld 53. sz. tanyától D-re 120 m-re található, É-i és K-i határát alacsony fekvésű semlyékes rész jelöli ki. Kiterjedése: 550x80-180 m. A lelőhelyen a leletanyag koncentrációja és korszakok közötti megoszlása területenként eltérő. Bronzkori és középkori kerámia egyenletes eloszlásban a lelőhely teljes területén előfordult, de késő bronzkori - kora vaskori kerámia csak az É-i részen volt. A szarmata és kelta kerámiatöredékek a lelőhely D-i és középső részén koncentrálódtak, az avarnak meghatározható töredékek csak a D-i részen kerültek elő. Leletanyag: Bronzkor (221): sárgásbarna-fekete színű, homokkal, apró fehér kőzúzalékkal, őrölt kerámiával soványított, kézzel formált, részben jól iszapolt, finom kidolgozású változatos kiképzésű peremtöredékek: vízszintesen kihajló, függőlegesen levágott legömbölyített, síkozott; hasonló kidolgozású alj- és oldaltöredékek, köztük bütyökkel, fogóbütyökkel, beszurkált bordával, széles kannelurával díszítettek. Késő bronzkor-kora vaskor (Hallstatt A) (6): sárgásbarna-fekete színű, homokkal és apró kaviccsal soványított, kézzel formált, részben felfényezett, jól iszapolt, finom kidolgozású, vízszintesen kihajló, függőlegesen levágott, síkozott vagy meg-