Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)
Archeológia - Wicker Erika: Muzulmán elemek a hódoltság kori rácok temetkezési szokásaiban
Ill PADKAKOPORSÓK KARÓSZERKEZETES FEDÉSE Gaál Attila a dombóvári temető halottainak letakarásával kapcsolatos megfigyeléseit részben már idéztük. Ennek 3. pontja szerint Q\őkevü\t t „ középen, a sír hossztengelyében elhelyezett keskeny deszka vagy vékony faág nyoma. Négy sírnál fordult elő, s a famaradvány vastagsága mindegyiknél más és más volt: a 26. sírnál 6-8 cm, az 58. sírnál 4-6 cm, a 130. sírnál 3-5 cm, a 189. sírnál 5 cm. Afanyomot a váz fölött találtuk, s csupán a 130. sírnál találtunk egy hasonlóan vékony, 30 cm hosszú famaradványt a sírfenék közelében is. Sajnos, a sírgödör formája egyik sírnál sem volt megállapítható, így csupán a 26. sír két sírvéget összekötő' famaradványa alapján gondolhatunk arra, hogy deszka vagy vékony gerenda a padkákon támaszkodva valaminek a tartását szolgálta volna. Ilyen tartó funkcióra gondolhatunk egyébként a 140. és 254. sírok karóinál illetve keskeny gerendáinál is, melyeket vízszintes helyzetben a padkákon fektettek keresztbe " (7. ábra a-b). Bár e leírásból tényleges „karószerkezetre" nem lehet következtetni, mégis igen közel áll ahhoz, amit Zalotay Elemér a katymári temető 3. és 5. sírjának feltárásakor megfigyelt: „...a sírpadka margójában úgy a mell- mint a térdek fölött karvastagságú, vízszintesen haladó lyukak nyomai torkollottak a sírüregbe. Azt gondolva, hogy nem jó semmit sem túlzásba vinni, ezeket ürgefuratoknak minősítettem azért is, mert ferde irányból közelítették meg a vázat magában foglaló sírüreget. Feltűnt azonban, hogy a vájat betorkolása éppen azon a szinten van, amelyen a kimenetelé. A sírt kitöltő fekete föld nem mutatott semmiféle elváltozást. [...] Mikor az 5. sír felbontása alkalmával hasonló jelenséggel találkoztam, bosszankodva ástam az ürgelyuk további folytatása után. Az azonban 30-35 cm után hirtelen megszűnt. Hasonlóképpen a másik oldalon is. Nem hallgathatom el, ha csak így, utólagos formájában is, ama gyanúmat, hogy ezek a fekete földdel kitöltődött lyuknyomok mégsem lehetnek ürgefuratok. Azt hiszem, a holttest fölé, a padkára helyezett karók ezek, melyekre valószínűleg valamilyen leplet terítettek, s csak azután földelték el a halottat. A tetemborító szerves anyagnak a fekete földben nyomát nem észleltem, vagy ez alkalommal nem vettem észre. " E megfigyeléseket akár az ásató tévedésének is tarthatnánk, azonban lényegét tekintve egészen hasonló szerkezetről tudósított Belső-Ázsiából Sven Hedin: „...atiebetiek [...] helyet jelöltek ki, ahová legjobban temethetnők. Szeptember 12-én temettük el Kalpetet. Embereim megmosták, azután letakarták, s az alig egy méter mély sírba leeresztették. Mollár Sah a következő beszédet tartotta a sír fölött: 'Becsületes, igazhitű muzulmán voltál, soha egyikünket sem bántottad, űr marad mögötted vissza, megsiratunk, a Túrát jól és becsületesen szolgáltad. ' Most a GAÁL Attila 1982. 165, GAÁL Attila 2002. 211.; 8. kép 4. és 24. kép illetve 8. kép 7-8. ZALOTAY Elemér 1952. 23.
