Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)

Wicker Erika–Kustár Rozália–Horváth Attila: Régészeti kutatások Bács-Kiskun megyében (1990–1995)

58 KATYMÁR Katymár és Madaras között A KLTE és a MAFI közös löszkutató programjának tárgya a Telecskai dombok északi peremének Katymár és Madaras közé eső szakasza. A több méter magas, meredeken leszakadó, bányászassál több helyen megbontott profilra a Madaras - Téglavető felsőpaleolit telep feltárása hívta fel a figyelmet. A komplex vizsgálatok célja a jégkor végi éghajlat, élő- és élettelen környezet rekonstrukciója, üledék-, mikró és makrogerinces, paleobotanikai vizsgálatokkal. Terepbejárásunkon a (felszámolt) madarasi téglavetőtől Katymár - Disznójárásig terjedő szakaszt vizsgáltuk át. Régészeti leletet nem találtunk. A paleoökológiai mintavétel során esetleg előkerülő leletekről a kutatók értesítik a Türr István Múzeumot és a MNM-t. A terepbejáráson részt vettek: Kőhegyi Mihály (Baja), Krolopp Endre (MÁFI), Sümegi Pál (KLTE), Vörös István (MNM). RégFüz Ser.l. No.47. 1996. 11-12. Dobosi Viola (1993) KECSKEMÉT I. Kecskemét - Mária kápolna A hagyomány szerint a kápolna egy korábbi templom vagy kápolna maradványaira épült 1713ban. A középkori előzmények tisztázására rövid, tájékozódó jellegű ásatást végeztünk. Az É-D-i hossztengelyű kápolna É-i részén, a félköríves apszis külső oldalán nyitott szelvényből, a barokk építési réteg alatt középkori fazékperem, vasszeg, sok festett vakolatdarab (köztük aranyozott is), szórványos embercsont és egy I. Mátyás-obulus került elő. Az apszis és a K-i mellékhajó találkozásánál a felső, kevert réteg alatt egy feltehetőleg K-NY-i irányú, agyagba rakott, vöröses téglákból álló falmaradvány húzódott, amelyet a barokk apszis alapozásakor átvágtak. Az előkerült leletek és a helyszín megfigyelése alapján a barokk kápolna egy elpusztult középkori templom helyén épült, amelynek korát és alaprajzát csak további ásatással lehet tisztázni. RégFüz Ser.l. No. 46. 1994.98. V. Székely György (1992) Kecskemét 44. út, II/2. földnyerőhely 44/2. lh., Kisfái, Kiscsukás A 44. utat a M5 úttal összekötő útszakasz földmunkái során az anyagnyerőhely humuszolásakor Árpád-kori temető és bronzkori telep részlete került elő. A leletmentést 1995. november 20-án kezdtük, és a nagy hideg és a havazás miatt december 17-én hagytuk abba. Eddig 1600 négyzetméteren 88 Árpád-kori Ny-K-i, DNy-ÉK-i tájolású sírt (mellékletként vaskést, edényt, gyöngyöt, hajkarikát, gyűrűt, nyakperecet) és 47 bronzkori gödröt tártunk fel. Mivel a domb egésze elhordasra került, így lehetőségünk van a temető teljes feltárására. Körülbelül 130-140 sírra lehet számítani. Az eddigi leletek alapján a temető X-XI. századi, a telep korai bronzkori. A feltárás 1996ban folytatódik. Munkatárs: Galina Zsolt, Tóth Katalin, Balogh Csilla. RégFüz Ser. I. No. 49. 1997. 79. Pintér László (1995) Kecskemét 44. út, 2,250 - 2,300 km-szelvény 44/1. lh., Kisfái, Me gye si tanya A 44. sz. út Kecskemétet elkerülő, tervezett szakaszának K-i oldalán a 2,250-300 kmszelvények között mintegy 450 m

2 területen szarmata kori telep 50 objektumát tártuk fel. Ezek között