Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)

Wicker Erika–Kustár Rozália–Horváth Attila: Régészeti kutatások Bács-Kiskun megyében (1990–1995)

47 Érsekcsanád - Patonica-fok hatja A Tsz-istállóktól mintegy 1 km-re ÉK-re, a Sükösdről a Tsz felé vezető földút Patonica fölötti hídjától kb. 50 m-re néhány ismeretlen korú edénydarab. VKM A 1193-2001. térképvázlat D. Szabó Kálmán (1990) Érsekcsanád - Szentgyörgy dűlő A Dunavölgyi Főcsatornától Ny-ra, 200-300 m-re, egy 500 x 600 méteres területen péceli, késő bronzkori urnasíros, szarmata és Árpád-kori cserepek kerültek elő. A lelőhely régebbről ismert (RégFüz 1961.) RégFüz Ser.l. No. 46. 1994. 10. Kőhegyi Mihály (1992) Érsekcsanád - Szentgyörgy dűlő A Dunavölgyi főcsatornától Ny-ra mintegy 1000-1100 méterre, a faluból a hajóállomásra vezető műúttól É-ra mintegy 600 méterre őskori és szarmata cserepeket találtunk a felszínen. RégFüz Ser.l. No. 48. 1997. 10. Kőhegyi Mihály (1994) Érsekcsanád - Szivattyútelep A Duna töltésétől 100 méterre K-re, nagyjából 60 x 70 méteres körzetben szarmata cserepeket (főleg házi kerámia) találtunk. Nagy valószínűséggel az utóbbi évtizedekben épült üdülők alatt is folytatódik a telep. RégFüz Ser.l. No. 48. 1997. 55. Kőhegyi Mihály (1994) Érsekcsanád - Vajas-fok A Duna hajdani árterében, a Vajas-fok K-i partján, a Vajas és a Márkus-fokot összekötő csatornától 400 m-re ÉK-re környezetéből észrevehetően kiemelkedő, mintegy 80 x 80 méternyi területen péceli kultúrás és szarmata edénytöredékek kerültek elő terepbejárás során. RégFüz Ser. I. No. 49. 1997. 11. Kőhegyi Mihály (1995) FÁJSZ Fájsz - G aradomb A községtől DK-re fekvő, a környezetéből határozottan kiemelkedő dombháton, homokbányászással megbolygatott, nagy kiterjedésű területen elsősorban neolit (Körös és vonaldíszes, Sopot-Lengyel kultúra) továbbá bronzkori, kelta, szarmata és középkori kerámiatöredékek. A lelőhely átnyúlik a szomszédos dombra (Fájsz - Lipovác). VKM RGy lt.sz.: 97.336.1-12.; 97.418.1-39. D. Szabó Kálmán (1994) Fájsz - Kovácshalom A Tsz-központtól kb. 400 m-re D-re, az egykori Sártü fok kanyarulatától K-re kb. 80 m átmérőjű mesterséges halom (teli), melyen neolit, bronzkori, kelta(?), szarmata és Árpád-kori kerámiatöredékek kerültek elő. VKM RGy lt.sz.: 97.419.1-119. D. Szabó Kálmán (1994)