Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)

Wicker Erika–Kustár Rozália–Horváth Attila: Régészeti kutatások Bács-Kiskun megyében (1990–1995)

39 Bátya - Fajszi határszél A Bátya - Alsószállás, Puskasica, Fősorét Ny-i rész lelőhelytől kb. 500 m-re DNy-ra, a kiszáradt Tésen-fok partján kerámiatöredékeket jelez egy térképvázlat. VKM A 1193-2001. térképvázlat D. Szabó Kálmán (1993) Bátya - Oroszpuszta A középkori Orosz falu feltételezhető helye. Egy alacsony, ÉNy-DK irányú, hosszan elnyúló dombháton helyezkedik el, a Bátya - Oroszpuszta 130 km-kö lelőhelytől K-re. A területről Árpádkori és középkori cserepek kerültek elő. A 2001. évi terepbejárásból megállapítható volt, hogy Oroszpuszta 130 km-kő szarmata telepe átnyúlik erre a lelőhelyre is. A dombhát K-i végében egy ovális kiemelkedés van, mely egykor a templom és a temető dombja lehetett. VKM RGy lt.sz.: 91.3.1-13.; 91.4.1-17.; 97.324.1- 4.; 97.365.1-13. D. Szabó Kálmán (1991, 1994) Bátya - Oroszpuszta, Hizlaló A tsz-hizlaló gazdasági épületeitől Ny-ra, mintegy 50 m-re, az első öntözőfejek környékén, környezetéből határozottan kiemelkedő, 200 x 150 hosszú háton neolit (Körös), bronzkori, szarmata és Árpád-kori kerámiatöredékek kerültek elő. VKM RGy lt.sz.: 97.388.1-12. D. Szabó Kálmán (1994) Bátya - Oroszpuszta, Szilas Az 51. sz. főútról Kaspuszta felé leágazó utat a bátyai tsz-hizlalóval összekötő földút K-i oldalán ÉK-DNY irányú dombhát, melyről szarmata, népvándorlás kori és Árpád-kori cserepek kerültek a VKM gyűjteményébe. VKM 91.5.1-13.; 97.363.1-4. lt.sz.. D. Szabó Kálmán (1991, 1994) Bátya - Oroszpuszta, 130 km-kő Az 5l-es főút mellett, tőle K-re, a 130 km-kő közelében, minden oldalról erősen kiemelkedő, kb. 50 m átmérőjű dombon a Körös kultúra és a vonaldíszes kultúra legkorábbi szakaszának cserepei és agyagból készült lyukas „kőbalta" került a kalocsai múzeumba. Megtelepedett itt a badeni kultúra népessége, lakott volt a bronzkorban és a római korban (szarmaták). A lelőhelyen elszórtan Árpádkori cserepeket is gyűjtöttek. A lelőhelyről korábban Vadász Éva terepbejárásából kerültek be Körös illetve Starcevo jellegű cserepek és a badeni kultúra emlékei. VKM RGy lt.sz.: 91.2.1-133.; 93.42.1-7.; 997.379.1-6.; 97.402.1-22. D. Szabó Kálmán (1991, 1993) CSÁSZÁRTÖLTÉS Császártöltés - Mores A Dunavölgyi-főcsatorna kanyarulatának Ny-i oldalán, a Homokmégy-Hajós-Császártöltés hármas határtól kb. 300 m-re D-re, lekopott dombháton neolit (Körös) lelőhely. VKM A 1193-2001. térképvázlat D. Szabó Kálmán (1993)