Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)

Wicker Erika–Kustár Rozália–Horváth Attila: Régészeti kutatások Bács-Kiskun megyében (1990–1995)

37 alacsony, 2-3 kilométer hosszú rét K-i oldalának közepén van a Nagyhegynek nevezett domb, ahol XIII-XVI. századi cserepeket gyűjtöttünk. Az erdővel nem borított részen emberi csontok is hevertek. RégFüz Ser.I. No. 48. 1997. 91. Kőhegyi Mihály (1994) Baja - Nyúldomb, Katonai lőtér Bajától D-re, a Vaskútra vezető műúttól Ny-ra, a 116,3 magassági ponttól mintegy 250-300 méterre DNy-ra egy 1 m magas homokdomb (Nyúldomb) emelkedik ki, melyben egy D-É-i irányítású női csontvázat találtak a katonák lőállás ásatásakor. Mellékletei: bronz fibula, fülbevaló, két-két bronz karperec, boka környékén gyöngyök. RégFüz Ser. I. No. 49. 1997. 61. Kőhegyi Mihály (1995) Baja - Teles E. u. Csatornaásás közben K-Ny-i irányú sírban csontvázat találtak, melynek egyetlen melléklete egy koporsószeg volt. Bizonyára a sírtól Ny-ra, mintegy 50 méterre lévő un. nagy szerb templom temetője húzódik eddig. RégFüz Ser. I. No. 49. 1997. 101. Kőhegyi Mihály (1995) BÁCSALMÁS Bácsalmás - Óalmás, Homokbánya (Bácsalmás - Kígyóspart, Bokodi út) Bötkösné Molnár Erzsébet, Bácsalmás építésze jelentette telefonon, hogy új homokbányát nyitottak, s abban csontvázakat találtak, a bányát azonnal lezárták, a homokhordást megtiltották. 1993. július 13-án kiszálltam a helyszínre, hogy felmérjem egy esetleges leletmentés szükségességét. A homokbánya a Bácsbokodról Bácsalmásra vezető műút É-i oldalán, attól mintegy 200 m-re van, a Madarast Bácsalmással összekötő műút torkolata előtt 400 m-re. A lelőhelytől K-re, 150-200 m-re van a Kígyós patak, a patak ártere után egyenletesen emelkedik a talaj, a legmagasabb pontján az 1-3 m-t is eléri, a kissé ovális, a Kígyóssal párhuzamos dombon négy helyen is belemart a markoló a homokba, melyből az egész, mintegy 160 x 120 m-es domb áll. A legészakibb bányában kerültek elő a csontok. A sírok helye most is látszik. Irányzásuk DK-ÉNy. Alig 40-80 cm-re vannak a felszín alatt, mert a szél és eső lekoptatta a dombot. További négy sírt figyeltem meg a bányafalban. Egy részüket a markoló elvitte. Több csont hever a bányában. Megítélésem szerint mintegy 10-12 sír mehetett tönkre. Mellékletük nem volt, tehát koruk bizonytalan. A csontok nagyon jó megtartásúak. Mivel a bányát tovább kívánja a helyi önkormányzat használni, s mivel a sírok korát meg kellene állapítanunk, a leletmentést szükségesnek vélem. A domb tetején is találtunk elszórva emberi csontokat, tehát az egész, nagy kiterjedésű temető veszélyben van. Teljes feltárása azonban aligha elképzelhető. Településnek, templom körüli temetőnek, templomnak nincs nyoma. A bánya oldalfalában azonban, két helyen is mintegy 60 cm mélyen 1 cm vastag, 80 cm hosszú égési nyomokat figyelhettem meg. KJM RA 93.711 Kőhegyi Mihály (1993) Bácsalmás - Oalmás, Homokbánya 1993 tavaszán Bácsalmás Óalmás nevű határrészén homokbányászás közben emberi vázcsontok kerültek elő. A helyszíni szemle során a dombon talált edénytöredékek szarmata telepre utaltak, de a mind a bányában, mind a dombtetőn előkerült igen nagy számú emberi vázcsont korát datáló melléklet nem jelezte. A nyár végén induló leletmentés első sírjából előkerült nagygömbös hajtű alapján a temető használói későközépkori rácok voltak. A feltárt 91 sír leletanyaga szegényes volt