Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)

Bognár Anikó: A süteménykultúra változása a XX. századi Kecskeméten

332 Altalánossá válás A kipróbálás után egy-egy sütemény elmaradhat azonnal, azaz nem süti többet a háziasszony, általában azért mert bonyolult, drága, nem ízlik a családnak. Ha viszont mindezeknek a követelményeknek megfelel, újra és újra sütik, akkor az adott családban általános lesz. Válhat belőle a család összetartozását jelképező sütemény, de lehet egy-egy ünnep maghatározó tésztaféléje is. Egy-két generáció után azonban elfelejtik, kimegy a divatból. Szándékosan használjuk a divat szót ez esetben, meggyőződésünk ugyanis, hogy az adott korban a reklámok, kiadványok, szakácskönyvek közvetítik és határozzák meg a követendő példát. Az általánossá váló sütemények tehát a kor divatját követik. Elmaradás Az elmaradás során a gyakori süteményt egyre kevesebbet sütik, majd teljesen elfelejtik. Legtöbbször egy-egy korosztály megtanulja a sütemények egy fajtáját ragaszkodik hozzá, készíti élete végéig, a fiatalabbak azonban már új tésztákat sütnek, az ő korosztályuknak mások lesznek a jellemző süteményei. Több generációs folyamat is lehet olyan esetben, amikor évszázados tésztaféle az alanya ennek a folyamatnak. A keltkalács példáján keresztül jól megfigyelhető ez a jelenség. A kalács a század első évtizedeiben a parasztasszonyok körében a legfontosabb és leggyakrabban sütött tésztaféle. Elkészítéséhez nem használtak receptet, dagasztás közben érezték az arányokat. A gyerekek korán megtanulták készítését édesanyjuk mellett, hiszen szinte minden vasárnapra sütöttek valamilyen kelt tésztát. Az 1960-as években a fiatalasszonyok tudtak sütni, és sütöttek is kalácsot. Az új sütemények azonban gyakran kiszorítják a vasárnapról, és szombaton készítik. Egy-két évtizeddel később viszont azt tapasztaljuk, hogy ha a fiatalasszonyok tudnak is kelt tésztát készíteni, akkor is nagyon ritkán, évente egyszer, húsvétkor kezdenek hozzá. Ok már lassúnak, bonyolultnak és munkaigényesnek tartják azt a munkát, aminek édesanyjuk vagy nagyanyjuk könnyedén kezdett hozzá. Több helyen mondták el, hogy a húsvéti kalácsot a nagymama süti. A folyamat utolsó vizsgálható állomásaként napjainkban a gasztronómiai magazinok -mint bonyolult ételkészítési műveletet- fényképes leírásokban tanítják a kalács sütését. Az otthoni sütést kiváltandó, de a hagyományt őrzendő, elterjedt a húsvéti kalács, karácsonyi beigli boltban vásárlása is.