Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)
Bognár Anikó: A süteménykultúra változása a XX. századi Kecskeméten
326 A jó sütőasszonynak szerinte a következő tulajdonságokra van szüksége: „Adottság kellett hozzá és érzék. Etetős típusnak kellett lenni. " Ha a három sütőasszony történetét megvizsgáljuk, több közös pontra is akadhatunk. Hasonló családi körből származnak mindannyian, olyan parasztcsaládokból, ahol megvolt az anyagi lehetőség és a nyersanyag arra, hogy a fiatal lányok süssenek, és kísérletezzenek. Családjaikban, mint a közép és gazdagparaszti családokban, a vállalkozó szellem minden esetben megvolt, ez segítette az újítások tanulását. Tapasztalatuk és nagy gyakorlatuk miatt sok egyéni vonás, saját módszer fedezhető föl sütésükben. A recepteket átformálhatják saját elképzelésük szerint, vagy újakat alkothatnak. Fortélyaikat, receptjeiket, jó tanácsaikat szívesen továbbadják. Maguk is megfogalmazzák, hogy érdeklődni kell a sütés iránt, kedvvel csinálni, és nagyon odafigyelni rá. Napjainkra a sütőasszonyok szerepe Kecskemét környékén egyre csökken, mert a süteményeket vagy házilag sütik meg, vagy cukrászdából rendelik. Hozzájutottunk egy receptesfüzethez, melyet egy lakiteleki sütőasszony vezetett, és halála előtt ajándékozott el. Jelen dolgozatban a füzet e témához szorosan kapcsolódó tanulságairól szólunk. A részben már lapokra szakadt vonalas iskolai füzet belső borítóján a tulajdonos neve alatt az 1934-es évszám szerepel. Feltehetőleg ekkor kezdte el vezetni, és az első receptek ennek a kornak a lakodalmi süteményeit tartalmazzák. A füzet írója tanítónő volt, a receptek jól olvasható kézírással és helyesírási hiba nélkül kerültek papírra. Ez nagymértékben megkönnyítette tanulmányozásukat. A füzetben kb. egyenlő arányban találhatunk kelt, omlós és kevert tésztákat. Egyes receptjei erősen polgári hatást mutatnak. Felfedezhetőek benne a Katóka szakácskönyve, a Váncza-receptek, és az ínyesmester szakácskönyvének receptjei. Sok mogyorós, mandulás, diós tésztát tartalmaz. Figyelmet érdemel a könyv elején két sütőporos recept. A finom kuglóf esetében a tésztát sütés előtt egy órán keresztül állni hagyja, a tarka tésztánál pedig a sütőport tojássárgával, cukorral, borral, és citromhéjjal keveri habosra. Ezek a sütőpor első felhasználási kísérletei, ugyanis még az előző kelesztőanyagok, főként az élesztővel való bánás hatását mutatják, a régi technika elemeinek továbbélését az új anyagban. A sütőasszonyok esetében figyelhetjük meg, hogy a változásokban mennyire nagy szerepe van az átadók és az átvevők részéről is az emberi tényezőknek, az egyéniségnek. A folklorisztikai kutatásokban, a népszokások életben tartása és felélesztése, szervezése során elemzi Ujváry Zoltán a közösség és a tanító szerepét 14 . Ennek segítségével gondoljuk végig a sütőasszonyok szerepét a süteménykultúra változásában. A sütőasszony részéről feltétlenül szükség van belső inspirációra, arra, hogy ő maga új süteményeket tanuljon, részben szakácskönyvekből, részben másoktól. 14 UJVÁRY Zoltán, 1980. 33-59.
