Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)

Bognár Anikó: A süteménykultúra változása a XX. századi Kecskeméten

315 receptkönyv korának meghatározásában az újságok vannak segítségünkre. Az 1940-es Pesti Hírlap Képes Vasárnap с folyóirat február 25.-i és március 10-i (37. old.) számában találkozhatunk a következő hirdetéssel: „100 képes Kincses receptkönyvet ingyen küldünk. Cím: Váncza Gyár, Budapest 10-es posta." Ugyanebben a lapban az október 13.-i, 20-i és 27-i számban így hirdetik: „Cukor és zsír megtakarítást jelent a 100 képes Váncza Kincses receptkönyv. Ingyen küldi a Váncza-gyár. Budapest, 10-es posta."(15. old.) Az Új Idők 1940. évi 381. oldalán szintén ezt a hirdetést olvashatjuk. Ez alapján természetesen még nem állíthatjuk biztosan, hogy az általunk vizsgált a füzetet 1940-ben adták ki, de segít a datálásban a Kincses receptkönyv hirdetése, amely A mi süteményes könyvünk bővített, 256 oldalas kiadását ajánlja a háziasszonyoknak. Ez pedig oldalszám alapján megegyezik az 1936-os, vagy valamelyik közvetlenül előtte - utána megjelent könyvvel. A Váncza receptkönyvek felépítése, logikája, és belső elrendezése hasonló. Általános jellemzőjük, hogy a receptek mellett a megértést segítő, figyelemfelkeltő, ízlést irányító rajzok találhatóak. A tizennegyedik kiadás előszava tudatosan, a célok közt fogalmazza meg ezt a gondolatot: „Újszerüleg gondoltuk el, hogy a háziasszony a készítendő süteményt az irányító kép után választja ki. Ez sikerült is, mert a többszázezer könyv ebben a tekintetben is úttörő munkát végzett. A régi szerkesztésű szakácskönyvek fárasztó, száraz receptfelsorolásai már unalmasak, és bizony minden háziasszony szívesebben forgatja a minden receptnél képpel díszített változatos Váncza-könyvet. A háziasszonyok, mint közvetlen véleményekből halljuk, a megszokott és gyakrabban készülő süteményeket már nem is a név, hanem a kép után keresik a Váncza-könyvben, igazolva újításunk sikerét." (4. old.) A recept mellett, a bal, vagy a jobb fölső sarokban ott a rajz, bárhol megjelenő nyomtatott Váncza-receptről legyen is szó. Gyakori a cím alatti, vagy melletti „kiadói üzenet", a recept zárójeles minősítése: olcsó, jó, különleges, rendkívül finom, sokáig eltartható stb. Ezek feltétlenül irányítják a háziasszonyok választását, csakúgy, mint a sütemények szemléletes ábrái. Az oldalak tetején a könyvekben stilizált rózsás vagy süteményes mintát láthatunk. A Pesti Hírlap Képes Vasárnap egész oldalas hirdetését két oldalon függőleges „süteményfüzér" keretezi. Ugyanezen hetilap 1938. május 8-i számában a hirdetés két soros szövegét ugyancsak a könyv ábrái: mignonok díszítik. Meg kell említeni még egy praktikus jellemzőt. A szakácskönyv összeállítói a Kincses receptkönyv és az 1928-as kiadású A mi süteményes könyvünk esetében úgy szerkesztették az oldalakat, hogy a receptek elférjenek, ne nyúljanak át másik oldalra. Két-három leírás fért el így egy lapon. Ez több szempontból is jó a háziasszonyok számára. Egyrészt zsíros-tojásos kézzel nem kellett lapozgatni a könyvet, az kevésbé koszolódott. Másrészt a darabjaira szétesett könyv 60 év után is használható, mert a teljes recept rajta van a lapon.