Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)

Juhász Antal: Bugac és Monostor puszta benépesedése

196 Balogh, Csipak, Kószó, Tanács családdal együtt Szűcs Ferenc nagyszülei. Apja már Zöldhalom-Bócsán gazdálkodott, 14 holdon, s benne 4 hold szőlőt művelt. A szőlőkultúra területét 1950-ben öttel szorozták, így kuláklistára került. A kuláküldözés miatt fia jobbnak látta máshova költözni és 1955-ben Nagybugacon vett 9 holdat s kis tanyát. 6-7 szarvasmarhát, 20-30 disznót nevelt, két és fél holdon szőlőt telepített. Gyarapodott, új tanyát épített. Az ötvenes években 70 tanya állt a környéken, soknak a gazdái egykori pásztorok, úgy mondja: „kanászfélék" voltak, akik csak az állattartáshoz értettek, nem művelték a földeket. Napjainkra öt család maradt azon a pusztarészen. (!) Szűcs Ferenc 1981-ben építkezett Bugacon, beköltözött a faluba és a gazdálkodást átadta nagyobbik fiának. Ebben a szegedi földön élt elődöktől örökölt tradíció továbbélését vagy inkább újjáéledését érezzük: a tanyai gazda és felesége a belterületi házban éli idős napjait, mint nemzedékekkel korábban. Fia folytatja a gazdálkodást és a tanyai turizmus keretében vendégek fogadására is berendezkedett. Korom József (1922) apai nagyapja Sövényházáról (Csongrád m.) települt Szeged város csengelei pusztájára, városi kishaszonbérletre. Apja (1893-1984) nyolc hold bérföldön gazdálkodott. Az 1930-as években Csengéié már sűrűn benépesült és a tanyaiak kevés kivétellel 5-10 holdas városi kisbérlők voltak. Apja szeretett volna földet venni, több jószágot tartani, de Csengelén erre nem volt lehetősége. Egy rokonától hallotta, hogy Bugacon lehet földhöz jutni. Körülnézett és Kisbugacon talált egy 35-40 holdas eladó birtokot. Asztalos Pál bócsai parasztembertől megvásárolta. 1939 október elején öt parasztkocsira fölrakták holmijukat, a lábasjószágokat két legénysorú fia hajtotta és átköltöztek a bugaci tanyára. „Tiszta idegönbe' möntünk. Volt aztán sírás, hogy nem tanálkoztunk a barátokkal. Mer' akik kommendálták a földet, azok is messze laktak I...I A legközelebbi falu nyolc-tíz kilométerre volt, egyik felől Szánk, másfelől Orgovány. Fischer-Bócsa volt legközelebb, olyan nyolc kilométerre /.../ Aztán mögszoktuk. Fischer-Bócsán volt templom, gazdakör, oda jártunk bálba /.../" Apja 15-20 tehenet, 4-5 lovat, 70-80-100 birkát tartott. Bárányt, birkát, malacot, baromfit, tojást, krumplit vittek a soltvadkerti és az orgoványi piacra. Ha több pénzre volt szükség, apja eladott egy lovat vagy tehenet. Jövedelmük leginkább állattenyésztésből származott. Korom József 1945 őszén kötött házasságot a kiskunmajsai születésű Szeifert Piroskával /1928/. Apósa Bócsán, a bugaci határ közelében szintén 30-40 holdon gazdálkodott. Vályogot verettek és maguk építettek szoba-konyhás házat. Szülei 1954-ben vásároltak házat és költöztek a faluba. A Csengeléről Bugacra költöző, vállalkozó kedvű parasztember 61 éves volt akkor.