Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)

Juhász Antal: Bugac és Monostor puszta benépesedése

191 Erdei Ferenc az 1930-as években így látta Bugac társadalmát: „Bugac a város tulajdona és majorok vannak rajta, amelyekben cselédség és gazdatisztek laknak. Az idegeneknek oly kedvvel mutogatott pásztorok is konvenciós cselédek és sorsuk sokkal mostohább, mint ahogy az idegen gondolná. A cselédség bére Bugacon jó átlag konvenciós bér, ami azt jelenti, hogy búza, rozs, szalonna, csizma, só, tüzelő és a készpénz járandóság kitesz együtt kb. évi 450 pengőt. Ehhez jön még a lakás, és ezzel előttünk áll a cselédség életkerete."

38 Amit Erdei jellemez, az Bugac egykorú népi társadalmának egyik rétege. Mellettük éltek a kiosztott pusztákon megélhetést kereső törpebérlők, szegényparasztok és az elődök termelési tapasztalatával felvértezett és gyarapodni igyekvő kisparasztok, gazdák. A puszta népessége tehát összetettebb társadalmi képlet volt, mint amilyennek a harmincas évek társadalomkutatója leírta. A PUSZTÁKON MEGTELEPÜLÖK SZÁRMAZÁSA A váci püspök 1919. október 12-én létesített expositurát Bugacmonostoron, melynek „Kecskemét Bugacmonostor Pusztai Róm. Kath. Missziós Lelkészség" volt a megnevezése.

39 Monostoron állt a XIX. századi kápolna és a lelkész onnan látta el hitéleti feladatait Monostorfalván, Kis- és Nagybugacon. A felsőmonostorinak nevezett plébánián 1920. január 1-től kezdődött az egyházi anyakönyvezés: a lelkész az első újszülöttet január 2-án, az első elhunytat január 6án, Tarjányi Lőrinc gazdasági cseléd és Nyúl Ilona házasságkötését február 10-én anyakönyvezte.

40 Az 1910-1 l-ben telepített faluban jóval később épült templom és létesült lelkészség. Az 1920-as évek elején Templomépítő Bizottságot alakítottak és gyűjtést szerveztek a templom építésére. Hozzá is fogtak az építéshez, 1934-ig épült, de befejezni nem tudták. Bugacmonostor - a mai Bugac község templomának szentélye és sekrestyéje csak 1955-ben készült el. Alsó- és Felsőmonostor új temploma viszont 1932-től 1939-ig fölépült. A püspökség a falu és a felsőmonostori plébánia közötti hat km-es távolság miatt 1946-ban két önálló lelkészséget szervezett: a falusit és az ún. alsómonostorit. A falubeli plébánián 1946 áprilisától van önálló anyakönyvezés, ezért számunkra a monostori anyakönyvek nyújtanak tájékozódást a népesség származásáról. Az anyakönyvek tanúsága szerint a XX. század első felében Bugacmonostor népességének nagyobb hányada kiskunfélegyházi származású. Monostor és Bugac pusztán az alábbi félegyházi gyökérzetü családok települtek meg: Bense, Bibók, ERDEI Ferenc 1977. 89. VARGA Lajos 1997. 65. Felsőmonostori plébánia, Halottak anyakönyve I. kötet 1920-1943. Uo. Házasultak anyakönyve I. 1920-1946., Kereszteltek anyakönyve I. 1920-1943. Itt köszönöm meg Maár Zoltán bugac-alsómonostori plébános szíves segítségét. A Kereszteltek anyakönyvének adatgyűjtését Kiss Károly Szilárd, Papp Bernadette és Pusztai Zsolt egyetemi hallgatók végezték.