Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)

Juhász Antal: Bugac és Monostor puszta benépesedése

188 FALU A PUSZTÁBAN: MONOSTORFALVA TELEPÍTÉSE Kecskemét város törvényhatósági bizottságának közgyűlése 1910. október 28án, Kada Elek polgármester javaslatára elfogadta Bugac-Monostoron faluszerű telepítés létesítését és a házhelyek parcellázását.

32 A város a maga idejében egyedüli döntést hozott: falut telepített a homokbuckás pusztába, ahol emberi megtelepülésnek semmi előzménye nem volt. A falu helyét Bugac-Monostor puszta mértani közepe táján, a monostori Közlegelő dűlőben lévő Görbeszék mellett néhány évvel korábban örökáron eladott és haszonbéres földek szomszédságában jelölték ki. A mérnöki telepítési terv négy hosszanti és egy keresztutcában 139 db 800 négyszögöles házhely kiosztásával számolt, ennél a községháza, a paplak, az iskola illetve a tanítóföld telke volt nagyobb. A létesítendő falu központjában 6 hold 876 négyszögölnyi piacteret mértek ki. Utóbb ott épült fel a római katolikus templom.

33 A porták birtokbavétele 1911-ben kezdődött. Az aránylag olcsó, 100 koronás házhelyeket hazátlan, más házában lakó szegényparasztok vásárolták. Némelyek többet is vettek, de már a parcellázás után számos portát szükségből megosztottak. Flóring József szülei 1912-ben Szentkútról /Ferencszallas/ érkeztek és 400 négyszögöles házhelyet vettek a Régi templom utcában. „Apám legelsőbb hantból építött. Kiásott nagy gödröt egy méter mélyen öt méter hosszút. Ahol keményebb volt a föld, jól befiivesödött, kidaraboltak hantkockákat, aztán rakták egymásra. Sokat mondta édösanyám, hogy édösapám egy éjszaka betapasztotta a házat. Abban laktak tíz évig. " A parcellázás hírére más családok is jöttek a szomszédos pusztákról: Jakabszállásról, Bócsáról, Szentlászlóról. A helyszíni anyaggyűjtés idején Monostorfalva első telepesei már nem éltek; a telepítés után született gyermekeiktől magáról a megtelepülésről emlékanyagot alig gyűjthettünk. „Nehezen indult a falu élete, sokfelől verődtek, marakodások voltak" - mondta egy idős visszaemlékező (Horváth Pál, 1914.) Kecskemét város tanácsa egy évtizeddel később létesített Monostorfalván közigazgatási kirendeltséget, mely 1922. március 15-én kezdte meg tevékenységét.

34 1930-ban a Kecskeméthez tartozó kis faluközpontban 593 ember élt, Bugac és Monostor népességének kevesebb, mint egyhatoda. A puszta határa 30548 kat. holdat tett ki. CZAKÓ Ferenc 1995. 8. Szerző idézi a közgyűlési előterjesztést és a határozatot. BKMÖL XV. l/a. Monostorfalva kiosztási térképe. Kecskemét, 1910. november 28. Kerek Ferenc th. fömérnök. CZAKÓ Ferenc 1995. 16.