Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)

Juhász Antal: Bugac és Monostor puszta benépesedése

173 9. Kovács Imre 15 jug. 228 n. öl 10. Bozsó György 54 jug. 1454 n. öl 11. Bodogh János 29 jug. 31n.öl 12. Galambos 40 jug. 843 n. öl 13. Csonti Szabó Mihály 32 jug. 13 п. öl Összesen: 912 jug. 122 п. öl 70 jug 1052 п. öl Szembetűnő, hogy két esetben föltüntették a telelőn lévő kaszálót és annak területét. A kaszálón gyűjtött széna adta az állatok téli takarmányát. A telelők a félszilaj tartásmód tartozékai voltak. A Szent György naptól Erzsébet vagy András-napig legelőn tartott szarvasmarhákat a tehetősebb gazdák nem vitték haza városi házukhoz istállós tartásra, hanem a pusztán teleltették. Az állatokat gyephantokkal, sövénnyel, trágyával és/vagy korlátfákkal körülhatárolt földre terelték, ahol a szabad ég alatt éjszakáztak. Ennek a jószágok egybentartására szolgáló építménynek a Dél-Alföldön akol a neve. Az állatokat gondozó pásztorok, béresek pedig földbeásott, nádtetős gunyhőbm húzták meg magukat. Azt a területet, ahol télen át jószágaikat tartották, szénáztatták, az Alföld egyes településein szállásnak, teleknek, kertnek, Kecskemét pusztáin és a Kiskunságban telelőnek említették.

7 A telelőn tartott állatok számát illetően támpontunk két egykorú összeírás a Bugac pusztán lévő szarvasmarhákról és ménesről. Csorba Istvánnak 135 marhája, és 50 lova, Dékány Józsefnek 89 marhája és 29 lova, Csonti Szabó Józsefnek 60 marhája és 26 lova volt július elején a legelőn.

8 A gulyabeli marhák túlnyomó részét, a méneses lovakat kevés kivétellel a pusztán teleltették. A gazdák haszonbért fizettek a városnak a telelő használatáért: 100 jugerum /kat. hold/ földért 1 porciót. Sokallották a városi tanács által megállapított haszonbért, erről vall egy szintén datálatlan folyamodványuk: „Már három esztendeje miulta mi egy néhány gazdák Bugatzi Portioinkért oly térhessen fizettyük az árendát, hogy ha tovább is e szerént lenne, el nem viselhettyük: lemondani sem merünk rólla, mert a nélkül nem élhetünk... ".

9 Kérelmük mutatja a pusztai telelők használatának fontosságát. 1830 júniusában a város küldöttsége Bugacon az alábbi telelőket írta össze: 7 A telelőkről összegezően ír SZABADFALVI József 1982. 237. A kecskeméti puszták telelőiről. SZABÓ Kálmán 1936. Funkciójukról és táji megnevezésükről BÁRTH János 1996. 8 BKMÖL

IV. 1523. Kecskemét birtokaira vonatkozó iratok 9 doboz. „Anno 1800. 3 Julii Bugatzon lévő Csorba Istvány ur Marhája e képpen találtatott Ladányi Gergely, Végh János /és két olvashatatlan név/ által. Uo. Alább Írottak a Ns Tanáts által exmittáltatván a Bugatzi pusztán levő Csorba Istvány úr Ménessének conscriptiojára, azt e képpen találtuk." 9 BKMÖL IV. 1523. Kecskemét birtokaira vonatkozó iratok 9. doboz. Datálatlan irat, föltehetően 1800 tájáról.