Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)
Solymos Ede: Dunai malmok
161 133 109 Piller Ferenc 1850-? 134 27 Pillinszky György 1824-1825 135 124 Popelár István 1845 1860-1867 (30) 2 136 40 Praszl János 1833-1840 7 137 54 Pukli Ferenc 1839-1874 18 138 80 Pukli Henrik 1841 1846-1868 (54) 18 139 161 Rausch János 1868-1871 1 140 148 Ruta Frigyes 1866-? 141 167 Ruterschmidt Tamás 1855 1869-? (83) 2 142 15 Sarkantyús János 1817-1819 143 3 Schöner Georg 1817-1833 4 144 177 Schultz János 1874-? 145 18 Schuster Ferenc 1817-1852 13 146 89 Schuster Ferenc 1843 1851-1868 (18) 11 147 93 Simonovits Antal 1857-1868 4 148 131 Simonovits András 1854 1864-1867 (105) 11 149 104 Sipos Ferenc 1850-1869 20 150 65 Spigl István 1842-1854 1 151 20 Steffanovits József 1819-1821 152 172 Strall Imre 1861 1870-1875 (55) 2 153 2 Streiml József 1817-1825 154 24 Sullják Mihály 1821-1824 155 16 Szajle Menyhért 1817-1825 17 156 17 Szajle Gáspár 1817-1848 6 157 102 Szajle István 1843 1850-1869 20 158 74 Szedklacskó Márton 1844-1856 3 159 81 Szedlacskó Antal 1847-1859 1 160 153 Szuhogyy József 1852 1866-1874 8 161 181 Szűts Sándor 1869-? 162 138 Taug Leopold 1847 1864-? (37) 1 A mesterek száma eleinte fokozatosan emelkedik, 184l-re eléri az ötvenegyet, akkor némi helybentopogás érezhető, majd csökkenés, 1857-ben a céhkönyv szerint csak negyvenöt mester él Baján. A konkurencia ellen azzal is védekeztek, hogy csak a meghaltak helyére vesznek fel új tagot. Az 1866-67-es évekre felszaporodott a létszám a legtöbbre, hetvenhatra, ettől kezdve megint csökkent, Ugyanígy változik a szabaduló inasok száma, általában évi két-három-öt fő, de 1864-ben huszonkilenc.
