Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)
Bárth Dániel: Zsidók a XVIII. századi Baján
133 hatóság megszerzésére, az uradalom annak megtartására, a zsidók pedig földesúri és városi irányú anyagi kötelezettségeik minél teljesebb felszámolására törekedtek. 39 Az ügy részleteinek feltárása és bemutatása egy másik, a bajai zsidók történetének XIX. századi szakaszát is tárgyának tekintő tanulmány feladata. KÖZSÉGI, HITKÖZSÉGI ÉLET A bajai zsidó község (Communitas Judaica) létrejötte nem az első földesúri kontraktus engedélyéhez köthető. Már egy 1741-ben kiadott Bács vármegyei statútumban megemlítették, hogy a városban élő zsidók bírót választottak maguk közül („...judaei in oppido Baja certum inter se judicem constituerinf'). A határozat meghozói arra hivatkozva, hogy az efféle gyakorlat nincs szokásban az országban, megvonták tőle a bírói nevet. 40 Az 1762. évi földesúri kontraktus miként láttuk - lehetővé tette saját bíró és esküdtek megválasztását. A zsidó vezetőkből összeállt tanács kisebb, egymás közötti ügyekben ítélkezhetett. A zsidó község 1797. évi, a bajai úriszék előtt tett vallomása szerint a bíró és tanács tagjai szedték be a zsidóktól a földesúrnak járó évi árenda összegét, és ők juttatták el azt az uradalom képviselőjéhez. 41 A bajai zsidó bírók közül Isach Sámuel (1769) 42 , Mojses Schlesinger (1789) 43 és Philippus Hirsch (1772, 1796) 44 neve őrződött meg az utókornak. A zsidó communitas feladatai közé tartozott a bajai rabbi meghívása. Az 173050-es években, csaknem harminc éven keresztül az 1736-os összeírásban is szereplő Hirschl Volff látta el rabbiként a hitélet irányítását. Az egyszersmind mészárosságot űző rabbi Baján hunyt el. Helyébe egy bizonyos Israel Marcus lépett, akit két év után az úriszék utasított ki a városból számunkra ismeretlen okból. Őt követte Michl Isaac, aki négy esztendő elteltével, 1766-ban költözött el a Tolna megyei Hőgyészre. 1769-ben, immár harmadik esztendeje az a Joseph Marcus volt a rabbi, aki Apostagról érkezett Bajára, ahol a zsinagóga melletti, községi tulajdonban lévő, két szobával és konyhával ellátott házat utalták ki számára. 45 Fentebb említettük, hogy az 1762-ben kiadott földesúri kontraktus engedélyezte a zsidók számára zsinagóga építését. Ennek következtében néhány év múlva, 1765-ben már állt az első bajai zsinagóga. Bács vármegye közgyűlése 1769. április 11-én küldöttséget bízott meg a zsinagóga építési és használati 39 MOL С 59. III. 1797. Föns 98. 40 MZSO i960. V/2. 265-266. 41 MOL С 59. III. 1797. Föns 98. 42 KÉL I. Vis. Can. Protestánsok. Bajai zsinagóga vizsgálata, 1769. 50. 43 BKML IV. 1001. Tjkv. 4. k. 230. 44 Heresell (Herschel) Fülöpöt egy 1772-ben kötött kontraktus alkalmával „Bajai zsidó Bíró"-ként emlegették. (BÁRTH János 1997. 108.) 1796-ban ugyanő, mint a zsidó communitas feje szerepel a forrásokban. (KÉL I. ACATHOLICA. 1. Zsidók.) 45 KÉL I. Vis. Can. Protestánsok. Bajai zsinagóga vizsgálata, 1769. 50.
