Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)
Bárth Dániel: Zsidók a XVIII. századi Baján
130 összegben történő megadóztatására. 19 A megyék között arányosan elosztott adó összege az említett évben 20 ezer forint volt, míg 1760-ban 30 ezer, 1772-ben 50 ezer, 1778-ban 80 ezer forintra növekedett. 20 Példaként említhetjük meg, hogy 1767-68-ban a 30 ezer forintból Bács vármegye, azon belül Baja és Újvidék (Petrovárad) zsidósága 399 forinttal részesült. 21 1775-ben az egész országra kivetett 50 ezer forintos adóból Bács vármegye zsidóságára 565 forint jutott. Az év második szemeszterében, tehát július 1. és december 31. között az összeg feléből, 282 forint 30 krajcárból Baja 175 forint 49 krajcárral, míg az újvidéki zsidók mindössze 106 forint 41 krajcárral vették ki részüket. 22 Ez a körülmény rávilágít a bajai zsidó közösség gazdasági súlyára és erejére a XVIII. század közepén, noha kissé nehezen magyarázható meg, hogy miért viselt a bajainál kevesebb adóterhet az 1776-ban 30 házat számláló újvidéki zsidóság. Bács vármegye területén a XVIII. század 80-as éveiig leginkább csak két városban, Baján és Újvidéken éltek zsidók. Emellett fokozatosan szivárogtak be a különféle földesúri fennhatosagú falvakba. 23 Az említett két helységen kívül a vármegye többi városának kapui sokáig zárva maradtak előttük. 1778-ban a vármegye közgyűlése olyan határozatot hozott, miszerint „a zsidóknak, a kik eddig e vármegyében csak Baján és Újvidéken tűrettek meg, a ház- és telekvétel továbbra is meg tiltassék." 24 Szabadka csak II. József 1783. évi türelmi rendeletének kiadása után nyitotta meg kapuit a zsidók számára. 25 A királynak járó rendkívüli türelmi taksa mellett a zsidók a megyének is adóztak. A bajai zsidók által fizetett adó összegéről 1749-ből van biztos adatunk. 26 Ekkor a 10 családot kitevő városi zsidóság a megyének évi 54 forintos taksát fizetett. 27 19 A források alapján nehezen eldönthető, hogy a bajai zsidók 1749-ben fizettek-e már türelmi adót. 1749. szept. 2án Moyses Flesch aláírásával levélben kérték, hogy földesúri és megyei terheikböl származó szegénységük miatt mentsék fel őket a türelmi taksa fizetésének kötelezettsége alól. (MZSO 1970. XIII. 216.) 20 GONDA László 1992.41. 21 MZSO 1972. XV. 355, 370-71, 408-409. 22 MOL С 29. 13. csomó. Lad. В. Fase. 15. No 1. D. 2. 23 1768-ban Újvidéken kívül 40 család, 164 zsidó személy élt a megyében (ebből Baja 16 családdal és 54 fővel részesült.) (MZSO 1974. XVI. 467.) 24 DUDÁS Gyula 1896. 257. 25 Az 1783. március 31-én, Systematica Gentis Judaicae regulatio címen kiadott rendelkezés értelmében a zsidók előtt megnyíltak a szabad királyi városok, illetve a földbérlési, iparűzési és kereskedelmi lehetőségek. A rendeletről és annak 1790. évi törvényi megerősítéséréről: GONDA László 1992. 43-51. 26 E szempontból sajnálatos, hogy Bács-Bodrog vármegye hajdani levéltára, az általa vélhetően megőrzött megyei zsidó adóösszeírásokkal a kutatás számára jelenleg fölöttébb nehezen hozzáférhető. 27 MZSO 1970. XIII. 216.
