Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)
Közlemények - Sz. Kőrösi Ilona: Képek Irányi István (1889–1971) rajztanár, festőművész, kecskeméti munkásságából
339 A kiállításról kiadott korabeli katalógus szerint Irányi Istvánnak 51, háborús élményt és a harcok helyszínét bemutató művét állították ki. 7 A művész 1964-ben 26 db akvarell- és pasztellképet ajándékozott az innsbrucki Berg-Isel Múzeumnak. (A BergIsel hegyen levő múzeum folyamatosan gyűjtötte a volt tiroli vadászezredek történetére vonatkozó dokumentumokat és minden rájuk vonatkozó emléket). A rangos fővárosi kiállítások közül Irányi István 1928-ban a Magyar Akvarell és Pasztellfestök Egyesületének Tárlatán, majd 1933-ban a Műcsarnokban megrendezett Nemzeti Képzőművészeti Kiállításon vett részt. Önálló, gyűjteményes kiállítását a kecskeméti Városi Múzeumban rendezték meg, dr. Szabó Kálmán múzeumigazgatósága alatt, abban a vasútkerti épületben, amelyet néhány évvel korábban alakítottak át múzeummá az egykori nyári kaszinó épületéből. A család a mai napig őrzi azt a fényképalbumot, amelynek alapján ma is felidézhetők a kiállítás részletei és beazonosíthatók a bemutatott képek. Az album "Tirol - Galícia és hazaiak 1914-1928." címet viseli, és ez a cím tükrözi a kiállítás anyagának elrendezését, fő csoportjait. A 154 alkotás közül tiroli ihletésű volt 69 db, Galíciával kapcsolatos háborús élményt mutatott 33 db, hazai témájú (elsősorban Kecskemét környékét bemutató) alkotás volt 48 db. A képeken kívül helyet kapott a kiállításban dr. Zsitvay Tibor és dr. Pékár Gyula díszpolgári oklevele (mindkettőt Irányi István tervezte, rajzolta). A kiállításról szerény katalógus is megjelent. 8 A Kecskeméti Közlöny 1928. nov. 6-i számában méltatta a kiállítást. "A legnagyobb dráma, a világháború elevenedik meg Irányi István képkiállításán" címmel. A (H) monogrammal jelzett cikkíró a háborús képek ismertetése után megjegyezte: "Irányi István nyolc kecskeméti esztendeje alatt csendben, teljes viszavonultságban dolgozott és most, amikor a két termet megtöltő gazdag kollekcióval a nyilvánosság elé lépett, meglepődés és őszinte elismerés fogadta. Az akvarell az igazi hazája. (Néhány tuss és ceruzarajz kivételével minden képe akvarell.) Mestere a formáknak, a rajznak. Tónusaiból, színeiből a nagyrahívatott művész biztonsága beszél. A témának absolut biztos kezelője és különösen ott fogja meg a szemlélőt, ahol az aprólékos gondosságon felülemelkedve, nagyobb vonalakat, szélesebben kezelt kifejező eszközöket talál. Meggyőződésünk, hogy még sokat fog hallatni magáról." Ami a további kiállításokat illeti, Irányi István 1934-beii, a Hírős Hét múzeumi tárlatán még szerepelt képeivel, de utána hosszú hallgatás következett. 1939-ben 7 Kunstausstellung. Die Kaiserjäger im Weltkriege. Im Selbstverlage des Offizierkopfs der Tiroler Kaiserjäger. Gedurckt in der Wagner'schen K. K. Universitäts-Buchdruckerei zu Innsbruck. A katalógus másolatát dr. Irányi Bélának köszönöm. 8 Irányi István képkiállításának névsora 1928. november 3-18-ig. Kecskemét. Nyomatott a Hungária-nyomda RTársaságnál, Kecskemét, 1928.
