Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)

Közlemények - Sz. Kőrösi Ilona: Képek Irányi István (1889–1971) rajztanár, festőművész, kecskeméti munkásságából

336 - a polgári Magyarország megvalósításáért dolgozott. (A polgári házasságkötésről szóló törvényjavaslatát többszöri sikertelen kísérlet után, de végül elfogadta az országgyűlés.) Irányi István Iglón és Debrecenben végezte iskoláit. Érettségi után Budapestre került, ahol az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt 1909-1913-ig. Az intézmény művész- és pedagógusképzéssel egyaránt foglalkozott. Irányi István 1913-ban rajztanári oklevél megszerzésével fejezte be tanulmányait. Tanárai és diáktársai között számos ismert művész nevét fedezhetjük fel. Tanárai között voltak: Szinyei Merse Pál igazgató, Benczúr Gyula festészeti igazgató, Aggházy Gyula, Bosznay István, Dörre Tivadar, Edvi Illés Aladár, Ferenczy Károly, Nádler Róbert, Neogrády Antal, Révész Imre, Tardos-Krenner Viktor. Főiskolai társa volt Biczó András, Ráh (Rávhelyi) Elemér, a művészképzősök közül Zádor István, Uitz Béla, Viski János, Benyovszky István. A nála később végzett Benyovszky Istvánhoz baráti kapcsolat is fűzte. Barátai között említhető még Szőnyi István, Takách Béla, Csillag József, Nagy Imre, Kubinyi Bertalan, Horváth József. Szakmai és baráti tisztelettel kötődött Lyka Károlyhoz. Irányi István 1913-ban - a családi hagyomány szerint nyelvgyakorlás céljából önkéntes katonai szolgálatra jelentkezett, bevonult a II. tiroli császárvadász zászlóaljhoz. Szolgálatát töltve Bozenben (Dél-Tirol) érte az I. világháború kitörésének híre. Egységét Galíciába vezényelték. Itt megsebesült, 25 %-os rokkant lett. Később az olasz harctéren harcolt, végigszolgálta az első világháború éveit, vadászfőhadnagyként szerelt le. A császárvadász ezred halottainak tömegsírját 1917 február-márciusban exhumálta és azonosította egykori társait. A háború helyszíneit és a frontokon szerzett élményeit festményein, rajzain és fotókon is megörökítette. 1919. január 1-től Cegléden kapott állást, majd 1920 őszén Kecskemétre került. Kecskeméten a Református Tanítóképzőben, majd a Polgári Fiúiskolában, illetve a Főreáliskolában tanított, 1939. szeptember l-ig. Ekkor a reáliskola megszűnése miatt Budapestre helyzték. 1939-1945 között a Budapest V. kerületi Bolyai Gimnázium, 1945-1951 között a Budapest II. kerületi Rákóczi Ferenc Gimnázium, 195l-l960-ig a Budapest, IX. kerületi József Attila Általános Gépipari Technikum (Vendel utcai Gépipari Technikum) tanára. 1957-ben "Kiváló tanár" kitüntetést kapott. Irányi István életének és művészetének két fontos évtizedét jelentették a Kecskeméten töltött esztendők, a családalapítás, az egzisztenciateremtés, a pedagógiai és a művészi alkotómunka kiteljesedésének időszakát. 1920. október 14-én megnősült, feleségül vette Pócsy Teréziát (akit a család többnyire Riza néven emlegetett). Ezzel a korabeli Kecskemét több, köztiszteletben álló, neves családjával is rokonságba került. Pócsy Terézia édesanyja Katona Blanka