Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)
Közlemények - Bárth Dániel: A hercegszántói egyház vizitációja 1767-ben
321 jelentik, valamint a kalocsai érseki pénztárból származó 50 forint, amelyet az egyházkerületi jegyzői tevékenységéért kap évente kegyes adományként. Nincs telke, amely agrárgazdálkodásra lenne alkalmas, nincs szántója, nincs rétje. Egy szőlőt vett a saját javaiból, és a saját költségén műveli. Minden segítséget nélkülöz. A számára behajtandó jövedelem tekintetében nagy a helység tartozása. A plébános erre az évre, amely immár a végéhez közeledik, egy fillért sem kapott a stóladíjon kívül. Sőt a múlt évre is van még 130 forint készpénz tartozása. A tanítóról és az iskoláról 25 Megállapítjuk, hogy a helység jelenlegi tanítója a Pest vármegyei Dusnokról származó Ságodi Mihály, aki házas és az egyházi szolgálatok terén igen serény ember. A latin mellett a magyar és illír nyelvet beszéli. Nem ő a helység jegyzője. Szorgalmasan tanítja a fiúkat és a lányokat, amíg azok iskolába járnak. De Űrnapjától senki sincs az iskolában. A község által épített vert falú és nádtetős házban lakik. A ház rendelkezik egy nagyobb szobával az iskola számára, egy kisebbel a saját lakására, valamint kamrával, konyhával, szérűskerttel és más szükségesekkel. Hiányzik viszont még egy istálló, és az iskola sincs még fölszerelve a szükséges padokkal, sőt az ablakok is hiányoznak, mert kitörték a gyerekek. A tanító éves jövedelme a saját szerződése szerint e jegyzőkönyv függelékében látható. Ez bizony az előző tanítóénál valamivel kevesebb, de mivel a helyi bíró és esküdtek aláírásával megerősített szerződés már nem megváltoztatható, mi is aláírtuk. A szerződés tartalmán túl a stólajövedelemből a következőképp részesül: keresztelés után 7 krajcárt, mindkét avatás után 3 krajcárt, helyiek esketése után 15 krajcárt, idegeneké után 30 krajcárt, nagyobbak temetése után 15 krajcárt, kisebbeké után 7-et, gyászmise után 15 krajcárt kap. Ez az új tanító nem részeges, nem áll rossz hírben tettei vagy bűntettei alapján. A plébánosnak mindenben, ami az ő feladata, kellőképpen engedelmeskedik. A többi egyházi szolgáról Megállapítjuk, hogy a fenti tanítón kívül egy egyházi szolga van immár két esztendeje, aki egyházfiként esküdött meg, és egyben ő a harangozó is. О más jobbágyokhoz hasonlóan szántóval és réttel rendelkezik, amint az rá jut a falu szokása szerint a sorsolásnál. Kettős szolgálatáért pedig nem mást kap fizetségül, A szántói iskolaügy vázlatos története: BERAUER József 1896. 241-242- A szerző Ságodi Mihály nevét nem említi.
