Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)

Közlemények - Bárth Dániel: A hercegszántói egyház vizitációja 1767-ben

319 a paplakban, ám ott is csak nappal, nem éjjel, sötétben. Öltözéke ilyenkor a rendes, hétköznapi ruházat. Van gyóntatószék a templomban. A húsvéti gyónást és áldozást tanúsító pecsétet vagy bizonyítványt az előírt idő eltelte után gondosan beszedik a hívektől, amelynek elhanyagolásáról valami e vizitáció alkalmával is kiderült, miként alább a nehézségekről és sérelmekről szóló fejezetben olvasható. Az utolsó kenet szentségéről Megállapítjuk, hogy az utolsó kenet szentségét a karöltőbe és stólába öltözött pap az egyházmegyei rituáléban előírt szertartás formájában szokta kiszolgáltatni a beteg híveknek, a régóta ágyhoz kötött vagy haldokló embereknek. E szentséget egy betegségben csak egyszer szolgáltatja ki, kivéve, ha egy újabb másik betegség, vagy ugyanannak a megnövekedéséből ismételten életveszély alakul ki. A házasság szentségéről Megállapítjuk, hogy a házasságkötések előtt, ha nincs előzetes püspöki felmentés, megtartják a háromszori kihirdetést nyilvánosan a templomban ugyanannyi vasárnap és a közbeeső ünnepnapon, soha nem hagyják el, a plébános nem ad saját hatalmából erre vonatkozó föloldozást. A házassági szerződés megkötése kellő ünnepélyesség közepette a plébános és két vagy három tanú jelenlétében történik. Az esketés nyilvánosan a templomban, sohasem magánháznál megy végbe. Házasságot nem kötnek az egyház által tiltott időben. A vőlegényt és a menyasszonyt az esküvő előtt a szükséges dolgokból, előírásokból levizsgáztatják, és ha nincsenek tisztában azokkal, elhalasztódik az esküvőjük, amíg meg nem tanulják. Ezenkívül az esketés előtt szentségileg meggyónják bűneiket és megáldoznak. Az eskető, a pár és a tanúpárok neveit gondosan följegyzik, és szokásban van az újasszony bevezetése a templomba. A házaspárok megáldásának a misekönyvben leírt formáját nem ismerik. Más plébániákhoz tartozó vőlegény házassága esetén rendszerint a menyasszony plébánosa végzi el a szertartást, de egyik plébános a másikat előzőleg kölcsönösen írásban értesíti a saját plébániáján elvégzett kihirdetésekről és a házassági akadályok hiányáról. Végezetül megállapítjuk, hogy a helyi plébános tudja, ha a jegyesek nem katolikus vallásúak, tehát protestánsok vagy szakadárok 24 , vagy csak az egyikük az, illetve ha egyik vagy másik gyanús ebből a szempontból, noha katolikus szülőtől származik, abban az esetben mielőtt összeadná őket, tájékoztatnia kell a kalocsai Szentszéket az ügy valódi formájáról és a körülményekről. A Szentszék azáltal látja és tudja megállapítani, hogy vajon nem áll-e ellentétben azzal, amit a tekintetes királyi helytartótanács előírt, és esetleg nem szabad az ilyeneket Az eredetiben: ,^4catholici vei Schismaticf\

Next

/
Thumbnails
Contents