Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)
Tanulmányok - Janó Ákos: Szőlő- és gyümölcstermesztés a szanki homokon
30 értékesítési lehetőségek miatt a cseresznyét, meggyet néha le sem szedték a fáról, hanem a rigók táplálékául hagyták. A házi szükségleten túli és nem értékesíthető gyümölcs a cefrébe került, amihez járult még az, ami az érés közben lehullott vagy a minőségi kívánalmaknak nem felelt meg. Emellett szilvát, barackot, epret pálinkafőzés céljára is termesztettek. Egy-egy gazdának néha 10 hl pálinkája volt, ami a termés gyümölcskénti értékesítésének mindig meglévő súlyos gondját mutatja. így a pálinka a fogyasztásban a bornál is jelentősebb szerephez jutott, azt háttérbe szorítva, a legelterjedtebb népi itallá lépett elő. A második világháború után a borkereskedők gyümölcsfelvásárló szerepét az állami kereskedelem vette át. 4-5000 q sárgabarackot, 300 q őszibarackot, 1000 q kieffer körtét, 200 q tüköralmát, 300 q meggyet, 30-40 q cseresznyét, 500 q szilvát, és 250 q birsalmát vásároltak fel évenként. 03 Ezek az adatok nem ölelik fel azonban a teljes termést, mert a helyi fogyasztást és a piacok forgalmát nem tartalmazzák. 1977-ben a falu összesen 19788 kh területéből csak 819 hold volt a gyümölcsös 1 4 , de a szőlőkben, házikertekben és a tanyák körül telepített gyümölcsfák száma pontosan fel sem mérhető. SZŐLŐSKERTEK, ÜLTETVÉNYEK Ahhoz, hogy a telepítésre alkalmas földterületen intenzív szőlőművelés alakuljon ki, először a talajt kellett helyesen, a telepítendő fajtáknak és az alkalmazandó művelési módoknak megfelelően meg választani, s előkészíteni. Általában a homokvidékeken legjobbnak tartották a magasabb fekvésű, partosabb helyeket, ahol a homokréteg alatt 70 cm mélységig nem volt agyag. 105 Egyes tudósítások szerint a régebbi századokban úgy tartották, hogy lapályos helyeken szőlőt telepíteni a képtelenségek közé tartozik, bár a kecskeméti szőlőket mind lapályos területeken vagy homokrónaságon ültették. 106 A homoktalajok vízgazdálkodása nem mondható kedvezőnek, a homok a vizet gyorsan vezeti, csak igen kis mennyiséget képes a növény gyökérzónájában visszatartani, s a vetemény úgyszólván csak a lehulló csapadékra és a harmatra van utalva, 107 a szőlő mélyen lenyúló gyökerei azonban megtalálták a homokfelszín alatti nedves réteget. Az alacsonyan fekvő talajvizes területeket nem szerették, mert a talajvíz nagy károkat okozott a szőlőben. A talajvizes területeken a tavaszi fagyok is rendszerint erős károkat okoztak. 108 BÖRCSÖK Vince gyűjtése. FORCZEK Zoltán - JANÓ Ákos 1977. 14. BÖRCSÖK Vince 1970/a. 80. VAHOT Imre 1853. 114. ZENTAY Tibor - GEREI László - BALOGH János 1985. 132. RÁCZ Sándor 1901. 6.
