Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)
Közlemények - Balogh Csilla–Kőhegyi Mihály: Fajsz környéki avar kori temetők I.
267 A71 női sírból mindössze 8 temetkezésből került elő gyöngy (8., 12., 13., 22., 41.,50., 73. és 76. sírok). Az itt előforduló hurok és hullámfolyatott szemesgyöngyök a 7. század közepére tehetők. Ezek kivétel nélkül a nyak tájékán voltak. Viseletükkel kapcsolatban általánosnak mondható, hogy csupán néhány szem volt belőlük a nyakban. A Duna-Tisza köz többi temetőjéből is hiányoznak a szemesgyöngyökből álló nyakfüzérek, csupán néhány szem viselése a jellemző. Később a kása és a dinnyemagalakú gyöngyökből már nagyobb számú fűzért viseltek, ahogyan a 76. sírból előkerült 35 dinnyemagalakú gyöngyből álló füzér is mutatja (VI. tábla 1.). Ez utóbbi füzér néhány szem kásagyöngyből, áttetsző színű korábbi típusú dinnyemaggyöngyből és a klasszikus kékesfekete dinnyemaggyöngyökből áll. Ezért összességében inkább a 7. század végére való keltezést valószínűsíti. Karperec csak a 17. sírból került elő. Az elhegyesedő végű karperec sokáig divatban volt (II. tábla 7.), a kiszélesedő végű típusnak pontos párhuzamát nem ismerjük (II. tábla 8.). A női sírokban előfordultak még a keltezésre alkalmatlan vaskések, orsógombok és orsókarikák, valamint a vascsatok. A 21. sírban eltemetett nő mellett római kori térdfibula volt (II. tábla 13.). Az avar korban nem ritka, hogy korábban ugyanott élt népek véletlenszerűen talált ékszereit újra hordják (Gátér 86. sír 53 , Gátér 150. sír 54 ). Két sírban — 41. és 107. — tűszerű bronz leletek kerültek elő, mindkét esetben a koponya környékéről (III. tábla 11. és VII. tábla ll.). 55 Párhuzamukat nem ismerjük. Elgondolkoztató a 100. sírból előkerült bronzkorongtöredék, amelyen préselt minta körvonalazódik, és amihez bronz tű tartozott (VII. tábla 78.). Talán korongfibula töredéke lehet. A temetőrészben eltemetett gyermekek sírjai általában melléklet nélküliek voltak A Fajsz-Ártér avar kori temetőjében megfigyelt temetkezési szokásokkal kapcsolatban meg kell jegyeznünk még a következőket. Az ásató egyetlen sírból sem említett állatcsontot. A 125 értékelhető sírból 42 temetkezésben a halott mellé edényt helyeztek. 56 Az edény sírbatételének szokása csak a női temetkezésekben volt jellemző, valamint 4 fiatal korú egyén sírjában, akiknek neme egyéb 51 KADA Elek 1906. 135. 52 KADAElek 1908.331. 53 KADA Elek 1905. 403. 54 KADA Elekl906. 145. 53 Zalotay Elemér ezekből messzemenő következtetéseket vont le a kendőviselettel kapcsolatban (ZALOTAY Elemér 1961. 7., 15., 22.), amiket nem kellően alátámasztottnak érzünk. 56 Tekintettel arra, hogy a 3. sír edénye csak a sírleírásban szerepelt, a temetkezéstést feldúlták a munkások és leletei csak az ő révükön kerültek elő, ugyanakkor köztük edény nincs, és ezen kivül valamennyi edényes sír nő, vagy fiatal egyén, akinek neme más lelet híjján bizonytalan, elképzelhető
