Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)

Tanulmányok - Merk Zsuzsanna: A délvidéki Fogadjisten benépesülése (1941–1944)

227 ennek a magyarázata az anyakönyvi adataok alapján talán megadható. Lényegében egy család köré rendeződnek az anyakönyvben szereplő bejegyzések, melyekből az derül ki, hogy a család idősebb tagjai Prnjavori születésűek, a legfiatalabb azonban már Kishegyesen (ma Mali Idjos, Jugoszlávia, Vajdaság) látta meg a napvilágot. A már említett 1942. március 15-én kötött házasságban a férj kishegyesi születésű, a menyasszony prnjavori (Bosznia, ma Horvátország), s lakhelyként mindketten Fogadjisten községet jelölték meg. Úgy tűnik, hogy a család (1907-1915 között) költözött Prnjavorból Kishegyesre, s a második világháború alatti telepítések idején (1941-1942) a délvidéki Fogadj istenbe, s talán a személyes kapcsolatok és rokonság vonzotta a többi prnjavori magyart az újonnan telepített községbe. Keresztszülőként, házassági tanúként ugyanazon nevek tűnnek fel az anyakönyvekben. A telepítések és migráció kapcsán nem lebecsülendő, mi több alapvető indíték a lakosság más helyre költözésében a személyes, vagy a még szorosabb rokoni szál. Nyilván ezzel magyarázható, hogy egy-egy horvátországi és boszniai település lakói miért mozdultak meg, vágtak neki egy bizonytalan és ismeretlen világnak. Egyfelől egy jobb élet reményében, amit a már elköltözött ismerős vagy rokon csak erősíthetett éppen személyes tapasztalatai alapján. A szórványmagyarság új helyre költöztetésére induló állami propaganda nyilván ott járt a legnagyobb eredménnyel, ahol erre rá tudott erősíteni egy személyes tapasztalat, a rokoni, baráti hívás, mely a bizonytalan és személytelen lehetőséget a személyes ismeretség alapján erősíteni tudta. A horvátországi, illetve a boszniai betelepülők mindegyike - az anyakönyvekben található nevek és rokonsági viszonyok alapján - személyes kapcsolatban állt egymással.

45 A SZOVJETUNIÓ TERÜLETÉRŐL ÉRKEZŐK A DÉLVIDÉKI FOGADJISTEN ANYAKÖNYVEIBEN Rendkívül érdekesek azok az anyakönyvi bejegyzések, ahol ukrajnai, sőt szibériai hely szerepel születési helyként. A moldvaiaknál már említett Az oromhegyesi anyakönyveket vizsgálva feltűnt, hogy a papok a házassághoz szükséges anyakönyvi kivonatok esetében is bizonytalanok a születési hely megnevezésénél. Vucsinjak, Vucsujak is szerepel, de előfordul, hogy hol bukovinai, hol boszniai helyként jelölik meg a nagyobb földrajzi egységet. Annyi állítható, hogy nem bukovinai a helynév, de egyetlen térképen, lexikonban sem találtam meg. Nehezíti a keresést az is, hogy ha az első világháború után létrehozott településről van esetleg szó, akkor azt a múlt századi térképeken és helynévtárakban nem is lehet megtalálni. Ma pedig lehet, hogy egy nagyobb település részévé vált.Vucsijak (Vucsinjak). A helynevet azonosítani nem sikerült, bár a délvidékre vonatkozó, telepítésekkel foglalkozó irodalomban, pontosabban hivatalos iratokban szerepel. Egyetlen anyakönyvi bejegyzés tartalmazza a PrnjavorVucsijak (Bosznia) formát, mely arra utal, hogy Prnajavor közelében lehet/lehetett. Egy 1942-ben készült nagyléptékű térképen két Prnjavor szerepel, illetve az egyik a Vk. Prnjavor jelzőt viseli (a kettő közül az utóbbi a kisebb település). Nem sikerült tisztáznom, hogy ez utóbbi Vk. megkülönböztetés mit is jelent. Prnjavor azonban a legtöbb lexikában, helynévazonosító szótárban szerepel. ( RÉVAI 1922. "Prnjavor: Pozsega vm. brodi j.-ban (1910) 315 horvát és magyar lak." - LELKES György 1998 ugyanezt közli a településről, kiegészítve, hogy ma Horvátország területén fekszik.