Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)
Tanulmányok - Merk Zsuzsanna: A délvidéki Fogadjisten benépesülése (1941–1944)
220 Csantavér keresztelési, házassági és halotti anyakönyveiből lakhely és születési hely alapján kigyűjtöttem az 1941-1942-es, székelyekre vonatkozó bejegyzéseket, valamint a Fogadj isten lakóinak adatait az Oromhegyesi plébánia anyakönyveiben. A feladat Csantavér esetében nem is volt egyszerű. Lakhely szerint ugyanis a következő bejegyzéseket találtam: Istenes, Istenvára, Zenta-tanya, Csantavér-puszta, Csantavér-telep, Nagyfény-puszta. Nagyfény-puszta kivételével a többi helymegjelölés ugyanazt a helységet, vagyis a Csantavér melletti községet, 1941 végétől Istenes nevű települést jelenti. (A székely telepítés után, 1941 elején a település neve Istenvára volt, amit 1941 őszén változtattak meg Istenesre.) A csantavéri plébános és káplánjai nem akarván használni a dobrovoljác falu szerb nevét, de a hivatalos magyar elnevezés körül bizonytalanságot érezvén, többféle néven anyakönyvezték a lakhelyet. 27 Az anyakönyvek közül csak a halotti az, melyből a lakosság származási helyére vonatkozó adatokat nyertünk, mert 1941 májusa és szeptembere között sem a józseffalviak, sem pedig a fogadj isteniek Csantavéren nem kötöttek házasságot, s gyermek sem született ez időben. (Talán éppen azért, mely helyzetüket bizonytalannak, átmenetinek tartották. A halálozásokat rögzítő anyakönyvek emberi számítások nélkül jegyződnek.) Az elhunytak születési helyének bejegyzése is bizonytalan. Előfordult, hogy csak a nagyobb földrajzi egységet jelölték (Bukovina), amiből nem derül ki, hogy mely faluból származó székelyt anyakönyveztek. 28 Három falu azonban szerepel születési helyként: Józseffalva, Istensegíts és Fogadj isten. Mindezek alapján 1941 májusa és 1941 augusztusa között tehát e három faluból telepített bukovinai székelyek éltek a Csantavér melletti Istenesen. Józseffalvi, illetve fogadj isteni születésűvel ezt követően nem találkoztam az anyakönyvekben, csak istensegítsivel, a visszaemlékezők szerint Istenesen istensegítsieken kívül más íjj as József érseki biztos jelentéseiben többször is jelzi, hogy a katolikus székelyek lakta települések nevei körül zavart érez, s ennek okaként éppen a névváltoztatásokat jelöli meg. "A telepek neveit nem is tudom felsorolni, mert annyiszor változtatták már, hogy most ők maguk is kénytelenek a régi [dobrovoljác] neveket használni". Egy másik levelében: "A székely telepek nevei annyi változtatáson mentek át, hogy [...] a telepek azonosítása előbb utánjárást igényelt" - KÉL Generalia 2808/1941.; 5733/1941.; 6810/1941. Az anyakönyvezést végző papoknak, káplánoknak, de a helyi közigazgatásban dolgozó tisztviselőknek sem volt egyszerű dolguk, amikor azt a kérdést tették fel, hogy az illető székely hol született. Humoros történeteket is elmesélnek ezzel kapcsolatban a visszaemlékezők: "Hol született?"- teszi fel a kérdést a délvidéki falu tisztviselője. - "Istensegítsen" - hangzik a válasz. A kérdés ismételten elhangzik, s a válasz ugyanaz. A tisztviselő azt vélvén, hogy packázik vele a kérdezett, a következőket mondja:" В ... meg, ne fohászkodjék kend, hanem azt mondja meg, hol született!"- Hasonló mulatságos történeteket mesélnek el a székelyek a keresztnév és a vezetéknév kapcsán. (A székelyeknél nem ritka ugyanis, hogy a vezetéknév azonos a keresztnévvel.) Községi tisztviselő: " Vezetékneve?" - "Kelemen" - mondja a kérdezett. "Keresztneve?" -hangzik a következő kérdés. "Kelemen"- válaszol a gyanútlan székely. Többszöri és türelmetlen kérdezések után tisztázódik az, ami a székely atyafinak természetes: neve Kelemen Kelemen. A keresztnevek szokatlan volta az anyakönyvi bejegyzések írásmódjában, pontosabban annak bizonytalanságában is érzékelhető. Milyen képet vághatott egy szegény plébános vagy tiszviselő, amikor a parasztasszony-parasztember keresztneve a következő: Zakariás, Mózes, nem is beszélve a Leó, Balbina, Emerencia nevekről.
