Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)
Tanulmányok - Merk Zsuzsanna: A délvidéki Fogadjisten benépesülése (1941–1944)
213 népességcserélődés a Délvidéken, mert egy-egy bukovinai faluból 7-11 bácskai falut hoztak létre, és a székelyek rokonságukat keresve költöztek egyik faluból a másikba. 6 Nem figyeltem fel azonban arra, hogy a délvidéki települések közül azokban zajlott le a legnagyobb népességmozgás - éppen a fent említett falvak között - , melynek anyafalui, Józseffalva és Fogadj isten Bukovinában a legkisebbek voltak. Kis lélekszámuk miatt - Fogadjisten 172 fő, Józseffalva 573 fő - egy dobrovoljác telepen is elhelyezhetők lettek volna. Úgy véltem, hogy a telepítéssel megbízott kormánybiztosság hasonlóképpen gondolkodott, vagyis a legkisebb falvakat egy településre helyezte el. Ebből az alapállásból kiindulva téves következtetéseket vontam le, amikor a települések lélekszámának változását vizsgáltam. A hivatalos iratanyagokat - a Külföldi Magyarokat Letelepítő Kormánybiztosság, a Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye - vizsgálva nem kaptam magyarázatot a három délvidéki székely falu (Bácsjózseffalva, Istenes, Fogadjisten) egy éven belül lezajlott migrációs folyamataira. 7 Pontosabban csak odavetett félmondatokat találtam, melyeket megfejteni nem sikerült. Azonban a hivatalok által gyártott iratanyag és az adott időt megélők visszaemlékezései, valamint a Bonyhádi Székely Múzeum anyaga alapján sikerült választ kapnom arra, hogy egy-egy falu népessége 4-5 hónapon belül miért kerekedett fel, s telepedett le valamely új helyen. Kiderült ugyanis, hogy az egy éven belül egy adott településen a népesség számának megváltozása mögött még részben sem ugyanazon népesség húzódik meg. Emellett nem egymástól független népességmozgásról van szó, hanem arról, hogy az egyik településen megfigyelhető változás szorosan összefügg egy másikéval. A visszaemlékezéseket az egyházi anyakönyvek alapján ellenőriztem. A migrációs folyamatokat tekintve igen érdekes jelenséggel álluk szemben, mely egyfelől a bukovinai székelyek telepítésének állami módszereire, másfelől a székelyek összetartozás-tudatának mélységére is magyarázatul szolgál. Több délvidéki székely települést együttesen kellett megvizsgálni ahhoz, hogy a jelentős és rövid időn belül lezajlott népességmozgásra magyarázatot találjunk. Az írott források és a visszaemlékezések alapján azt a következtetést vontam le, hogy a délvidéki Fogadjisten település története, népességmozgása mögött Józseffalva telepítése húzódik meg. A Bonyhádi Székely Múzeum iratanyagában talált, a telepítés korai szakaszában (1941. május 7.) íródott emlékeztető a következőket rögzíti: "ad 4-5. Józseffalva és Fogadjisten községeket együttesen fogjuk elhelyezni, s így ezen községek részére biztosítandó 1170 kat. holdat a tomicsevói telepen jelöljük ki." Az emlékeztető végén azonban ez olvasható: 6 MERK Zsuzsa 1994. 47-53; 1997. 41-64. 7 A Földművelésügyi Minisztérium anyagában a Külföldi Magyarokat Letelepítő Kormánybiztosság 9 tájékoztatóját találtam meg, melyek 1941. május 13. és 1941. augusztus 18. között íródtak. A tájékoztatók többször is jelzik egyes délvidéki települések lélekszámát, a telepek nevét, de legtöbbször nem adnak magyarázatot a változásokra, hanem adott időben rögzítik az adatokat. OL FM К 184-1941-137-135280.
