Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)
Tanulmányok - Janó Ákos: Szőlő- és gyümölcstermesztés a szanki homokon
20 mellett a szőlősori parcellák az új gazdaságoknak mintegy járulékos részei maradtak. A szőlősori település kevésbé vonzotta az idetelepülő birtokos lakosságot, mint a század utolsó évtizedében kijelölt, s a kunszentmiklósi birtokosoktól megvásárolt faluhely. A tanyás gazdálkodásra berendezkedő, egy tagban kimért földektől távol eső szőlősori részbirtokokat tulajdonosaik legnagyobb részt eladogatták, alkalmat adva ezzel a környékbeli szegény nép számára a betelepedésre és olcsó birtokszerzésekre. A Szőlősor kiosztása után itt főként azok a bevándorolt új gazdák telepítettek szőlőt, akik a redemptus birtokosoktól földet vásároltak. A Szőlősoron mindig volt eladó föld, mert a nagyobb gazdák a volt pusztákból kapott birtokaikon hasítottak ki szőlőnek való területet, hogy földjeik egy tagban maradjanak, s ott tanyát is építettek. A szőlőtelepítések e második szakasza a század végéig, az új falu kialakulásáig tartott. Az 1895. évi statisztikai felmérés szerint a szőlőterület 121 kat. holdat tett ki. 67 A szőlőtelepítések harmadik hullámaként a jelenlegi falubeli kertes szőlők és a falu körüli szőlőskertek a századforduló idején és az azt követő évtizedekben keletkeztek. Az új faluban a beköltözők telkük egy részén, zöldséggel és gyümölccsel együtt, kis mennyiségben termesztettek szőlőt. Nagyobb szőlőterületek főként a község alsó határában keletkeztek. Itt azok a módosabb gazdák telepítettek szőlőt, akik a faluban is házat építettek, belsőséget, állandó lakóhelyet biztosítottak maguknak. Ezek a gazdák tanyáikon lakót, baromfist tartottak, s birtokaikon a falubeli házból gazdálkodtak. A gazdák szőlő- és gyümölcstermesztéssel más mezőgazdasági munkák mellett foglalkoztak. Nem volt a faluban olyan család, amely csak szőlőtermesztésből élt volna. A szőlő- és gyümölcstelepítések, részben állami ösztönzésre, a századfordulón indultak meg nagyobb arányban, mivel ez látszott a homok megkötése egyetlen lehetséges módjának s egyben jövedelmező forrásának. 68 A századforduló idejére a szőlő- és gyümölcsterület a korábbinak több mint ötszörösére nőtt, a statisztikai adatok ekkor 666 kat. hold szőlőről tudósítanak. A szőlőterületeknek ez a kiterjedése 1930-ig aztán keveset változott (622 kat. hold). 69 Különösen alkalmas területek voltak a szőlő számára a volt baromállások. Ezeken a területeken még sokáig érezhető volt a ridegen tartott jószág trágyájának termékenyítő hatása. A vasúton alul, a majsai határ mellett volt korábban a juhászok delelője, ahol az 1890-es években telepítettek szőlőt. Ezt a területet a legutóbbi időkig a legjobb bortermő földnek tartották. Statisztikai Közlenények, XV. (1987) I.rész. 298-299. FORCZEK Zoltán - JANÓ Ákos 1977. 37. JANÓ Ákos 1982. 60. Utóbbi adatnak ellentmondani látszik, hogy 1900 és 1930 között is tudunk szőlőtelepítések-ről. A statisztika talán nem számol a falubeli kertekben megnövekedett szőlőterületekkel.
