Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)

Tanulmányok - Ács Judit: Ártéri gazdálkodás az ordasi szigeten a XIX–XX. században

CUMANIA 16., KECSKEMÉT, 1999 173 ÁCS JUDIT ÁRTÉRI GAZDÁLKODÁS AZ ORDASI SZIGETEN A XIX-XX. SZÁZADBAN BEVEZETÉS Az ártéri gazdálkodás a változó körülményekhez alkalmazkodó paraszti életforma volt az Alföldön. Olyan komplex mezőgazdasági tevékenység, melynek minden eleme jól beilleszkedett az élelemszerzési, illetve termelő munkarendbe. E gazdálkodás kapcsán három nagyobb periódust különít el a gazdaságtörténeti, néprajzi kutatás.

1 Az első az ármentesítés előtti időszak, az ún. nedves gazdálkodás, amikor a folyómenti lakosság az árterek hasznosításából, halászatból, ártéri erdők, legelők jövedelméből élt. A földművelés, kertgazdálkodás legfeljebb kiegészítő szerepet játszott, s az időszakosan vízzel borított területekre rövid tenyészidejű növényeket telepített. A második, - a XIX. század második felétől - a folyószabályozás utáni periódus, melyet szárazgazdálkodásnak nevez a szaktudomány. A régi vízivilág, a maga módosult formájában gátak között élt tovább. Az ősi ártéri gazdálkodás válságba jutott. Nem biztosította már a növekvő lélekszámú lakosság megélhetését a természetadta lehetőségek fent említett felhasználásával. Egyre nagyobb jelentőséget kapott a szántóföldi termelés, egyre nagyobb területek kerültek eke alá. Megváltozott a szántóföldi termelésből, állattartásból és az ártéri legelőgazdálkodásból, erdő- és gyümölcskultúrából származó jövedelmek aránya. Harmadik szakasznak az 1960-as mezőgazdasági kollektivizálást tekintjük, amikor a paraszti kézen lévő ártéri földek a termelőszövetkezetek használatába kerültek. Háztájiként senki nem vállalta gondozásukat, nagyüzemi hasznosításukat pedig nem találták gazdaságosnak. Munkám során a Kalocsai Sárközben fekvő Ordas falu szigetének XIXXX. századi gazdálkodását vizsgáltam. Kutatásaimhoz a néprajzi interjúkon kívül,

2 a Pest Megyei Levéltár ordasi anyagát, illetve a Bács-Kiskun megyei Levéltárban található községi képviselőtestületi jegyzőkönyveket, az Ordas község 1 BELLON Tibor 1996. 7. - DÓKA Klára 1982. 280-286. 2 Ezúton szeretnék köszönetet mondani ordasi adatközlőimnek, akik munkámban segítettek: Ács Károly 1920. Ordas; Árki Sándor 1925. Ordas; Farkas Benő 1920. Ordas; Heck Gyula 1939. Ordas; Kovács Lajos 1935. Ordas; Paksi Lajos 1942 Ordas; Suhajda Péter 1915. Ordas; Szabó László 1958. Ordas; Szabó Zsolt 1964. Ordas; Váradi Eszter 1934. Ordas. - Tanulmányom szövegében következetesen nem a köznyelvi szigeten, szigetre, szigetről stb. szóalakokat, hanem a Sziget kifejezés helynév jellegével összefüggő, Ordason hallható szigetben, szigetbe, szigetből stb. nyelvi formákat használom.