Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)
Tanulmányok - Janó Ákos: Szőlő- és gyümölcstermesztés a szanki homokon
16 A homoki szőlők zömét a múlt század végén, a filoxera veszedelem után telepítették. 42 Az ország összes szőlőterületének 1895-ben közel negyedrésze, 1913-ban és 1935-ben pedig jóval több, mint egyharmada a Duna-Tisza közére esett. 43 Kecskemét futóhomok területén a korábban telepített 9-10 000 hold szőlő 15 000 holdra emelkedett, s ezek a szőlőbirtokok 6 000-et meghaladó kisbirtokos kezén voltak, akiknek 90 %-a 5 holdon aluli területtel rendelkezett. 44 A Szeged vidéki homokon is annak felismeréseként, hogy a homoki szőlőkben a filoxera nem tud pusztítani, indult meg a nagyobb arányú telepítés. Előbb a nagy gazdaságok telepítettek szőlőt, a kisebb gazdák ott lestek el a szőlőmunka fortélyait, sőt metszéskor vesszőket is vittek onnan. 45 A filoxeravész tapasztalati nyomán kezdődött a XIX. század végén Átokházán a homokterületek szőlővel való betelepítése. Erre az urasági homokpuszták parcellázása adott lehetőséget. A homoki szőlőtelepítésre a szegedi Kárász család mutatott jó példát. A felparcellázott területek új gazdái a nagyüzemi szőlőmunkák során lestek el a telepítés és művelés korszerűbb ismereteit, metszés idején onnan vitték magukkal a szaporításhoz szükséges vesszőket is. 46 Nőtt a szőlőterület Kiskunhalason is. 1912-ben már 4876 holdnyi telepítésről tudunk. A fellendülés az 1890-es években, a filoxera hatására történt. 47 Izsákon a volt birkalegelőkön, futóhomok területeken 1909-ben már 2871 kat. hold volt a szőlő. 48 A filoxera után megindult nagyobb arányú szőlőtelepítéseket nem a régi szőlők helyén, hanem az addig használatlan futóhomok területeken végezték. Ez az újabb nagy szőlőtelepítési hullám és a konjunktúra lehetőségei a homokhátság gazdaságilag elmaradott községeit anyagilag fellendítette. 9 A szőlőtermesztésben a telepítésekkel párhuzamosan a mennyiségi fejlődés mellett minőségi változás is bekövetkezett. A hagyományos termelési technikát racionálisabb eljárások váltották fel, amelyeknek az elterjedését központi intézkedések, tanfolyamok is segítették. Bár a homoki extenzív szőlőművelésnek még a XIX. század végén is voltak hívei, akik szerint a homok éppen az olcsó tömegbor termelésére hivatott, s ezt az extenzív termelés fogalmának megfelelően, kevés befektetéssel, aránylag kevés művelési költséggel kívánták elérni. Ennek legfontosabb feltétele a telepítési költségeknek a lehető legteljesebb redukálása, a karózás elhagyása, gyalogművelés (a karózás a telepítési költségek 1/3-át, sőt sokszor majdnem felét képezi). BÖRCSÖK Vince 1970/b. 101-102. PINTÉR János 1983. 165-166. - A homoki szőlők országos részaránya 1896-ban 36 % volt, ami 1914-re 43 %ra emelkedett. (FÜR Lajos 1972. 109.) GESZTELYI NAGY László 1930. 12. BÖRCSÖK Vince 1970/b. 102. BÖRCSÖK Vince 1970/a. 79. JANÓ Ákos 1965.91. FEYÉRPirokal970. 183. ÉGETŐ Melinda 1970. 527.
