Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)

Tanulmányok - Bereznai Zsuzsanna: A házépítés hiedelem- és szokáskörének funkcionális vizsgálata

155 172. Ha nem tisztelték meg zöld gallyal a kőműveseket, akkor azok kapcát akasztottak fel egy rúdra, akkor aztán a gazdasszony hozta a zöld gallyat. (Szilvásvárad, Heves megye, s.gy., 1986) 173. A négy fal felépítésekor zöld gallyat állítottak. A mestereknek damaszt abroszt ajándékoztak, a segédeknek kendőt, az inasoknak zsebkendőt, melyeket rákötöttek a fára. (Szilvásvárad, Heves megye, s.gy., 1986) 174. Amikor a négy fal elkészült, zöld ágat raktak ki a sarokra. Áldomást ittak, erőt, egészséget kívántak a családnak. (Novaj, Heves megye, s.gy., 1986) 175. A négy fal felépítésekor állítottaák fel az áldomásfát. A kőművesek a gazdával levágatták a fát, de a kőművesek díszítették fel. Munka után áldomás volt, pörkölt, pecsenye. (Acsalag, Győr-Sopron megye, s.gy., 1986) 176. A négy fal felépítésekor, a lobogó kitűzésekor áldomást adott a gazda. (Mezőberény, Békés megye, s.gy., 1986) A FÖDÉM ÉS A TETŐ 177. Újholdkor háztetőt zsuppolni nem jó, mert azt mondják, megeszik az egereket a zsuppot. (Kisköcsk, Vas megye. EA 3592) 178. Amikor a szelement felteszik, az állítás vezetője felköszönti a gazdát: "Kívánok a gazdának egészséget, szaporaságot, tűztől, víztől mentse az Isten!" A köszöntő után ledobja az üveget a földre, s ha az eltörik, nem lesz szerencse. (Göcsej, Vas megye. EA 122) 179. A mestergerenda mellett egy dobozt találtak befalazva. Benne a következő tárgyak voltak: egy református énekeskönyv, egy Kis Képes Naptár 1866ból, egy negyedíves fehér lapra írt szövegek, Kossuth-bankó, libatoll, disznóserte, csepü. A disznóserte és a libatoll azt jelentettte, hogy a gazdagság soha ne menjen ki a portáról, minél több liba és sertés legyen a ház körül. A csepü (kóc) a házi kenderfeldolgozás terméke, a termékenységet jelképezi. (Monok, Borsod-Abaúj-Zemplén megye. EA 2043) 180. Amikor az ácsok a tetőrészt befejezték, akkor oda föltettek egy zöld ágat meg piros bort. Ez öröm volt nekik. (Kiskunfélegyháza, Bács-Kiskun megye, s.gy., 1995) 181. Az ágkitűzés nem maradhatott el. Májusfának is nevezték. Szalaggal díszítették fel. Nyárfa volt vagy akác. Zsebkendőt is tettek rá. A gazda és a mester együtt díszítette fel. Még az istálló építésekor is volt zöld ág. (Kiskunfélegyháza, Bács-Kiskun megye, s.gy., 1995) 182. Gyermekoromban, az 50-es, 60-as években valamilyen ágat tűztek ki az ácsok, ha kész volt a tető, de a cserepezés még nem volt meg. A cserepes bontotta le a fát. Nem volt feldíszítve semmivel. (Eger, Heves m. s. gy. 1986.)