Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)
Tanulmányok - Janó Ákos: Szőlő- és gyümölcstermesztés a szanki homokon
13 szőlőművelés által a nagy tőke- és munkabefektetés következtében a 30 Ft-os futóhomok holdja egy generáció alatt 500-szorosára emelkedett. 2 A síkvidéki szőlők terjedését a XIX. század második felében elősegítette, hogy a tagosítások folytán, addig más művelési ágakban hasznosított területeken is, szőlőt tudtak telepíteni. A legelők felosztásával újabb kis gazdaságok alakultak ki, az ekék tökéletesedése pedig megkönnyítette a talajelőkészítést. 27 A tanyásgazdálkodás kutatója írja, hogy „A Duna-Tisza közén Cegléd, Kecskemét, Nagykőrös és Szeged gyümölcs- és szőlőtermesztése az egész táj paraszti gazdálkodásának ösztönzője lett, és példájukat követve egy fél évszázad alatt Bács és Pest megye számos községében ez a művelési ág döntő jelentőségűvé vált...A terméketlen futóhomok-földek olcsó ára, a javuló szállítási lehetőségek...egyaránt részesek voltak abban, hogy a nagyarányú homoki szőlőtermesztés kialakulhatott." 28 S ehhez járult, hogy a nagy múltú szőlőtermesztéssel rendelkező városokból kirajzott szegény nép magával hozta több évtizedes termelési tapasztalatait, s nagy vállalkozó kedve, energiája és hallatlan erőfeszítése eredményesnek bizonyult. A nagyobb szőlőgazdaságokban eltanult eljárások igen hamar utat találtak a paraszti szőlőművelésben is. 2 A homoki szőlők telepítésének ösztönzője volt, hogy 1848-ban eltörölték a korábbi szőlődézsmát, ami azelőtt fékezte a termelői kedvet. A felosztott legelőkről kiszorult hajdani pásztornép a megszerzett néhány holdas parcellákon leginkább a szőlő- és kertkultúra létesítésével tudott a maga számára létalapot teremteni. 30 A szőlőműveléshez csak kézi munkaerőre volt szükség, ami kisebb gazdaságokban a családból kikerült. Emellett köztudott volt a termelőknél, hogy adott földterület szőlőként való hasznosítása mintegy ötszörös jövedelmet nyújt a szántóval szemben, a tiszta jövedelmet tekintve pedig még többet. Ezért a parasztság bizonyos rétegei számára az árutermelés leginkább gyakorolt formájává a bortermelés vált. 31 A XIX. század közepén jól jellemzi a parasztság szőlőművelés iránti vonzalmát és annak nemzetgazdasági jelentőségét Galgóczy Károly, aki azt írja, hogy „ ... a miveltebb szőlőmívelők egy nevezetes része, teljes meggyőződéssel e földmívelési iparág államgazdászati fontossága iránt, olly józan felfogással és törekvéssel igyekszik a szőlőmivelést nemzeti kincstárunk ez egyik legnagyszerü aranybányáját új mivelés alá venni: miszerint azt lehet mondani, hogy a földmiv élésnek egyik ága körül sem buzog olly részvét teljes mozgalom, mint 26 BALOGH István 1965/b. 443-444. 27 ÉGETŐ Melinda 1970. 519. 28 BALOGH István 1965/a. 411. 29 BALOGH István 1965/a. 412. 30 FÜR Lajos 1972. 110-111. 31 ÉGETŐ Melinda 1975. 451.
