Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)

Tanulmányok - Bereznai Zsuzsanna: A házépítés hiedelem- és szokáskörének funkcionális vizsgálata

133 ez az új elem a hagyományokban rögzített szabályoknak teljesen megfelelve kerüljön be a struktúrába. Mivel ezek a szabályok tartalmazzák az áldozat szükségességét, a közösség viselkedésének stratégiája arra irányul, hogy az emberáldozatot annak rituális ekvivalense váltsa fel.

55 Az első kő, mely a ház jobb sarkában, a szent sarok helyén áll (a házba belépőként szemlélve), mint "első", "kezdet" jelleggel bíró tárgy - kitüntetett szereppel bír. A ház építésének elkezdése tehát a ház szakrális szempontból egyik kiemelkedő pontján, a szent saroknál indul. Az alapkő, vagyis az első "láncszem" lerakásával az ember nemcsak kijelöli a ház helyét, hanem a teret két, alapvetően ellentétes értelmű részre osztja. Az első sarokkő az "első", a "kezdeti", valamint statikai szerepnél fogva az építési áldozat fő helye volt. Az ószövetségi zsidóság szokásaiban is kitüntetett módon szerepel: "Imé, Sionban egy követ tettem le, egy próbakövet, drága szegletkövet, erős alappal, ki benne hisz, az nem fut!" (Ésaiás, 28.16.) A négyzet (négyszög) a tér strukturáltságának fő alapeleme, melynek a körrel való szembeállítása az egyik leggyakrabban használt jelkép. A szimmetria fogalmának bevezetése a vízszintes síkon, és a síknak négytagúvá tétele - a tér rendezésének minőségileg magasabb foka. Ebben a vonatkozásban különös jelentősége van a lakóhely négy fala és a világ négy tája közötti összefüggésnek.

57 A ház fundamentumának kitüntetett szerepe a térszervezés szimbolikus újrakezdése, az új élet kezdetén alapul, az ősi kezdetet megismétlő áldozati szokásokban. A nyílások. Az ember a ház nyílásait a ház és a külvilág kapcsolatát meghatározó szűrő funkcióval ruházza fel. A nyílás lehetővé teszi az átmenetet az egyik léthelyzetből a másikba. Az "átmenet" szimbolizmusa a ház struktúrájában is jelen van. A felső nyílás az éggel való kapcsolatot, a transzcendencia utáni vágyat jelöli. A küszöbben egyszerre testesül meg a "kívül" és a "belül" közötti határ, s a profánból a szent térbe való átmenet lehetősége.

58 A nyílások között a küszöb kitüntetett szerepe mind a lakóházban, mind a szakrális építményben jelen van. A küszöbnél végrehajtott mágikus-vallási cselekedetek a legkülönbözőbb népek szokásaiban megtalálhatók, melyek a profán és a szent világ közötti összhangteremtést és rendszervezést szimbolizálják. BAJBURIN, A. K. 1983. 71-72.p. BAJBURIN, A. K. 1983. 73.p. BAJBURIN, A. K. 1983. 76.p. ELIADE, Mircea 1987. 168-170.p.