Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)
Tanulmányok - Bereznai Zsuzsanna: A házépítés hiedelem- és szokáskörének funkcionális vizsgálata
123 cselekedetek végrehajtására egyaránt. Az igézet átadásának pillanatában az első talpfához érő eszközt szintén érheti ártó hatás (érintkezésen alapuló mágia). 28 Az épületfa kivágásának idejét számos helyen meghatározták: újholdkor tiltották, teliholdkor, valamint "két karácsony között" vagy karácsony böjtje idején volt a legkedvezőbb. /12, 13, 14/ Az építkezés elkezdésének idejére nincsenek kitüntetett módon meghatározott időpontok, inkább bizonyos tilalmak érvényesülnek a hagyományban. A szökőévben való építkezés tilalma /16, 17/ a megszokott időtől való eltérés, az eltűnő idő misztikumával magyarázható. Az év az időnek a kezdetektől való megismétlődését jelenti, a szökőévben azonban eltűnik a "szent" és az "erős" idő állandósága, az év a kaotikus idő képzetét kelti. 29 Paraszti kéziratok (csízió eredetű feljegyzések) között gyakori volt az év tilalmas napjainak a jegyzéke, melyben a különböző gazdasági munkák között az épületfavágást és az építkezés elkezdését is tiltották az év meghatározott napjain /18, 19/. A húsvét előtti nagyhéten ugyancsak tilos volt az építkezés /20/, s más nagyobb munka megkezdése. A nagyhét az ünnepre való készülődés, s nagypéntektől Jézus kereszthalálára való emlékezés ideje. A nagypénteki gyászt a középkori liturgia minden pénteki napra kiterjesztette, majd a népi liturgia napjainkig megőrizte. így az általános munkakezdési és bizonyos munkára vonatkozó tilalmak között a házépítés elkezdése és a meszelés is tiltott volt. /21, 22, 23/ Az építkezés kezdetének megjelölése érdekében gyakori volt, hogy egy gyereket megvertek azért, hogy legyen, aki megjegyzi a házépítés idejét mint jogilag fontos eseményt. /25, 26/ 30 A ház részei az építkezés folyamatában. A ház egyes részei kitüntetett helyek. Különösen a különböző nyílások (ajtó, ablak, kémény) és a hozzájuk kapcsolódó szerkezeti elemek (küszöb, ajtófélfa, ajtófejfa, ablakpárkány), a kemence, valamint a sarkok játszanak fontos szerepet az építkezés során. Az alap. Az építmények alapozásának fontos eseménye volt az áldozathozás és az áldásadás, melyeknek a következő formái figyelhetők meg a magyar hagyományban: Emberáldozat. Az épület alapjába való befalazás a középkori Európában általános jelenség volt. 31 Az élő emberáldozatra vonatkozó hagyomány az utóbbi évszázadokban különböző folklóralkotásokban található. Ezekben azonban többnyire nincsenek pontos utalások az áldozat elvégzési helyének megjelölésére. 28 BAJBURIN, A. K. 1983. 69-7l.p. 29 ELIADE, Mircea 1987. 69-72.p. 30 Irodalom lásd: TÁRKAN Y SZŰCS Ernő 1981. 31 LEACH, M. 1949. Címszó: Foundation sacrifide és BAJBURIN, A. K. 1983. 63-65.p.
