Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)
Tanulmányok - Bereznai Zsuzsanna: A házépítés hiedelem- és szokáskörének funkcionális vizsgálata
122 elemeinek az elemzésével. A bemutatott hiedelem- és szokássor funkcionális elemzése kapcsán nemcsak a házépítéshez fűződő folklóranyag lehetséges rendezési módszerét igyekeztem kidolgozni - ez a módszer (tematikus bővítéssel) alkalmassá válhat a hiedelemrendszer egészének a rendszerezésére is. A dolgozatban szereplő adattárat egyfelől saját gyűjtéseim, másfelől különböző néprajzi adattárak anyagából állítottam össze. Abban az esetben, ha egy szokásforma bemutatásakor nem rendelkezem saját gyűjtésű, illetve adattári anyaggal, a szakirodalomban található példát közlöm. A házépítési szokásokat a technológiai sorrendet követve, majd a teljes anyag néhány elemzési szempontját követve mutatom be. Az építkezés előkészítése. A házhely kijelölésére és pontos tájolására vonatkozóan csak kevés adat található a népi emlékezetben, mivel az utóbbi évszázadokban a birtokviszonyok állandósultak, nem voltak szabad foglalású területek, s az egyes településeken belül a már kialakult rendhez kellett igazodni. A házhely megválasztását illetően mindössze két adat bukkant fel: az elsüllyedt településen való építkezés /1/ és a régi templom helyére való építkezés tilalma. 121. A ház helyének megválasztásakor az ember azt a jelet igyekszik megtalálni és előteremteni, mely tudtul adja a hely "szentségét". Az elsüllyedt város ártó hatalmak jelenlétére utal. A templom helyére való építkezés tilalma pedig azzal az elképzeléssel függ össze, hogy az ember igyekszik ugyan "megszentelt" világban, szent térben élni, de valójában méltatlan arra a helyre, mely az istenek lakhelyéül szolgált. 25 A lakóház tájolásakor általában a déli fekvést tarották kedvezőnek /4, 5/, tehát a ház bejárata déli irányba fordul (az épület kelet-nyugati irányban húzódik). Az építkezésen felhasználható építőanyagok kapcsán a következő hiedelmek fordulnak elő anyagunkban: A villámsújtotta fa felhasználásának tilalma /8, 9, 10/ nálunk is megtalálható. E tilalom oka az, hogy a hiedelem szerint a villámsújtotta fában ördög lakik. Az ilyen fát kerülték, egyéb célokra is kevéssé használták. 26 A megvéresedett fa felhasználási tilalma 111 azon az elgondoláson alapul, hogy az ember a vért a lélek, az élet megnyilvánulásának tekintette, s a kiöntött vér nemcsak az áldozat szimbóluma, hanem a hozzá fűződő halál révén "beszennyezi" az életet - így a véres fa beépítése rontást hozna a ház életére. 27 A talpas házak építésénél előforduló, az első talpat megemelő fa beépítésének tilalma /11/ összefügg az "első", az "új", a "kezdet" fogalmak sajátos tartalmával. Az első talpfa lerakása kiemelkedő pillanat, mely alkalmas ártó és óvó jellegű ELIADE, Mircea 1987. 7-30.p. BOGATIRJOV, P. 1985. 59-63.p. CIRLOT, J. E. 1962. Címszó: Blood
